Márciusban ismét gyorsulni kezdett az albérletárak emelkedése. A növekedés mértéke az Ingatlan.com számai szerint mind országosan, mind pedig Budapesten 1,6 százalék volt februárhoz képest. Éves összevetésben is az országos lakbérek 2,4 százalékkal, Budapesten pedig 6,3 százalékkal drágultak.

Ezzel kapcsolatban Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője elmondta: úgy tűnik, mintha az elmúlt hónapokban „rángatóznának” az albérletárak, februárban ugyanis 0,1 százalékkal csökkentek havi szinten a fővárosban, és országosan pedig fél százalékkal emelkedtek; ehhez képest a jelenlegi árváltozás egyértelmű növekedésnek felel meg.

Ennek két fő oka van:

1. az Otthon Start program még mindig sok bérlőt szív ki az albérletpiac keresleti oldaláról
2. mivel az ingatlanok árnövekedése is lassult és a bérleti díjak éves árnövekedése is fékeződik, ezért a befektetők már kétszer is meggondolják, hogy milyen ingatlant vásárolnak kiadási, bérbeadási céllal, ez pedig csökkenti az albérletpiac kínálati utánpótlását.

És hiába csökken a kereslet, a kínálat sem nő olyan mértékben, ami bizonyos hónapokban a bérleti díj csökkenését, bizonyos hónapokban annak növekedését okozza, vagyis még nem alakult ki egy olyan irány, ami egyértelműen meghatározná az albérletpiac trendjeit – fogalmazott az elemző. Azt viszont általánosan jellemzőnek látja az adatok alapján, hogy az éves árnövekedési tempó mérséklődik:

2024-ben és 2025-ben még 10-11 százalékos volt, ami 2026-ra 5-6 százalékra mérséklődött”

– ecsetelte Balogh László.

Az árakról szólva elmondta: Budapesten 255 ezer forint a medián bérleti díj, ami például a szeptemberi 260 ezer forintos medián árhoz képest 5 ezer forintos csökkenést jelent, miközben a bérleti díjak összességében emelkedtek. Ebből az következik, hogy a legolcsóbb és a legdrágább kerületek árszintjei mintha közelebb kerülnének egymáshoz, mintha zárulna az albérletároló.

A legolcsóbb városrész Csepel, ahol 200 ezer forint az átlagos bérleti díj, a legdrágább pedig most az V. kerület, ahol a 350 ezer forintot is meghaladják az átlagos bérletárak. Ez a bérbeadók helyzetét is nehezíti Balogh László szerint, a bérlők pedig viszonylag kényelmes helyzetben tudnak keresgélni, mert 200 ezer forint alatt ugyan nem nagyon lehet már találni kiadó lakást, de 300 ezer forintnál drágábban nehéz bérbe adni egy lakást, így préselődnek össze az albérletárak.

Az albérletárolló zárulása nemcsak Budapesten figyelhető meg az Ingatlan.com adatai szerint, hanem a vármegyeszékhelyeken is.

• Debrecenben például már csak 220 ezer forint az átlagos bérleti díj, néhány hónappal ezelőtt ez volt már 240 ezer forint is.
• Győr, Székesfehérvár vagy Szeged a 200 ezer forintos árszintet közelíti vagy meg is haladja, miközben a legolcsóbb albérletárakkal rendelkező vármegyeszékhelyek közé Békéscsaba, Miskolc vagy Szekszárd tartozik, itt 110-120-130 ezer forintos albérletárakkal találkozhatnak a bérlők.

Ez azt is jelenti, hogy az átlagárakat tekintve kevés vármegyeszékhelyen van 200 ezer forint fölötti albérlet, százezer forint alatt viszont már egyetlen egy regionális központban sem lehet kiadó lakást bérelni, tehát egyfajta albérletárolló-záródás ebből a szempontból is megfigyelhető Magyarország nagyvárosaiban – mutatott rá Balogh László.

A cikk alapjául szolgáló interjút Sipos Ildikó készítette.