Infostart.hu
eur:
384.42
usd:
332.42
bux:
107306.66
2025. november 9. vasárnap Tivadar
Daru dolgozik egy többlakásos ház építkezésén.
Nyitókép: Pixabay

Szakértő: a magas árak elriasztják a lakásvásárlókat

Idén a harmadik negyedév végéig 7490 új lakás épült, 14 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Továbbra is Budapesten, ezen belül is a 8., a 9. és a 11. kerületekben épült a legtöbb új lakás 2025 szeptemberéig a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A főbb folyamatokról az InfoRádió Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát kérdezte.

Kevesebb lakás épült eddig 2025-ben Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, mint a megelőző évben.

„Az új lakásépítések száma csak a harmadik negyedévet tekintve 12 százalékkal csökkent, ebben nagyon meglepő nincs, illeszkedik az előző negyedévek adataihoz, illetve annál azért valamivel kisebb visszaesés, hiszen az első háromnegyed évet tekintve a csökkenés 14 százalék – értékelte a legfrissebb adatokat a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, megjegyezve: a harmadik negyedév nem volt annyira rossz, mint az első kettő.

Regős Gábor arról is beszélt, hogy „eközben a kiadott építési engedélyek száma 37 százalékkal nőtt az első háromnegyed évben, tehát

amíg 7490 lakás épült, addig közel 20 ezer lakásra adtak ki engedélyt.

Ha már az idei év nem is jó, és nem is lesz jó, vélhetően 12 000–12 500 új lakás épülhet ahelyett a 30 ezer helyett, ami optimális lenne, azért a jövőre nézve várakozásaink kedvezőbbek lehetnek, remélhetőleg ezekből az építési engedélyekből előbb-utóbb lakás lesz.”

A lakásépítések számának csökkenésében több tényező szerepet játszik – emelte ki az elemző. Egyrészt nagyon magasak a költségek, ezt sok vásárló nem tudja megfizetni, tehát a drága építkezés kiárazza a vásárlókat a piacról. A gazdasági környezetben is van egy bizonytalanság, sokan nem mernek belevágni egy ilyen nagyobb projektbe, és a demográfiai folyamatok sem kedvezőek, vagyis csökken a lakosság száma, tehát ez a három tényező visszaveti a lakásépítések számát.

Az egész évre vonatkozó várakozásokról Regős Gábor elmondta: „Itt a negyedik negyedév mindig a leginkább meghatározó, ilyenkor épül mindig a legtöbb új lakás. Van két kormányzati program, amik a lakásépítést igyekeznek ösztönözni. Egyrészt a lakhatási tőkeprogram, ami egy kínálati program, tehát ténylegesen arra ad pénzt, hogy a lakások épüljenek, valamint az Otthon Start, ami egy keresleti program inkább. A kereslet élénkítésére azért is szükség van, hogy legyen kínálat, hiszen az alacsony kereslet szerepet játszik abban, hogy ilyen kevés új lakás épül.”

Az építkezések Budapesten koncentrálódnak, a 7490 új lakás harmada Budapesten épült. Nagyon sok lakás épült a Balaton környékén, ezek nyilván nyaralók.

Ha megnézzük a változást év/év alapon, akkor a kisebb városokban volt emelkedés, de mindössze 1,5 százalékos, ez vélhetően a budapesti agglomerációnak köszönhető, hiszen a pesti régióban volt a legnagyobb, mintegy 1,6 százalékos növekedés, miközben a közép-dunántúli és a dél-alföldi régióban elég jelentős visszaesés történt - mondta az elemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Már órákban mérik az ukrán hadsereg súlyos vereségét

A donyecki Pokrovszk városának várható elfoglalása jelenti Oroszország 2025-ös legnagyobb katonai céljának teljesítését. Az erődváros a Donyeck megyei „erődövezet” kulcsfontosságú déli pontja, amelynek elvesztése megnyithatja az utat a teljes medence orosz megszállása, valamint az ukrán belső területek elleni támadás felé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.10. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Evolúció 2.0: az emberi tudás legyőzte a biológiát, ami miatt újraértékelhetjük az életünket

Evolúció 2.0: az emberi tudás legyőzte a biológiát, ami miatt újraértékelhetjük az életünket

A szakértők szerint mostanra drasztikusan lelassult és megváltozott az ember biológiai evolúciója, sőt, talán teljesen meg is állt. Orvostudományunk és társadalmi intézményeink ma már lehetővé teszik, hogy olyan génvariánsok is továbböröklődjenek, amelyek korábban kiszelektálódtak volna. Eközben a kulturális evolúció példátlan ütemre kapcsolt: a tudás, a technológia és az intézmények gyorsabban formálják életünket, mint ahogy génjeink alkalmazkodhatnának. A biológiai és kulturális tempó szétcsúszása új feszültségeket hoz létre a test és a társadalom között, a munkaerőpiacon éppúgy, mint a pszichés állóképesség terén. A kérdés ma már nem az, folytatódik-e az evolúció, hanem az, hogyan alakult át, és milyen jövőt rajzol ki számunkra, és a gazdaság miként alkalmazkodik ehhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×