Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Unsplash

A magyarok pont úgy fizetik a számlákat, mint az EU több polgára

Az európai átlaggal szinte teljesen azonos a számlafizetési hajlandóság Magyarországon: a számlák 20 százalékát késve, 5 százalékát késve sem fizetik ki belföldön - közölte az EOS Csoport.

A pénzügyi szolgáltató felmérése alapján a belföldi magánszemélyek a határidő után átlagosan 18 nappal fizetnek, többségében anyagi okokból, kisebb részben feledékenységből vagy szándékosan. Az üzleti ügyfelek csúszása 20 nap, többségük a nem fizető ügyfeleit hibáztatja a saját elmaradásáért. Magyarországon a cégek átlagosan 32 napos fizetési határidőt szabnak, az európai átlag 31 nap.

A közlemény szerint a fizetési fegyelem befolyásolhatja a gazdaság növekedését vagy a munkahelyek biztonságát, az európai cégek 22 százaléka beruházást is halasztott már el ilyen okokból. A nem teljesítő banki hitelek aránya alacsony, de a vállalati likviditáskezelést próbára teszik a késések és az elmaradások,

ezért szükség esetén külső szakértő közreműködése javasolt.

Az EOS felmérése 2025. március 27. és május 14. között készült 11 európai országban. A kutatáshoz több mint 2200 vállalati döntéshozót kerestek meg online és telefonos adatfelvétellel.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×