Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Max Verstappen, a Red Bull holland címvédője a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Katari Nagydíjának időmérő edzésén a loszaili pályán 2023. október 6-án. A leggyorsabb köridőt Verstappen érte el, így ő indulhat az első rajthelyről az október 8-i futamon.
Nyitókép: MTI/EPA/Ali Haider

Új országban terjeszkedhet a Formula–1

Egyre fontosabbak az ázsiai versenyhelyszínek.

Segítheti Thaiföld turizmusának újjáélesztését a Formula–1 versenyek országban történő megrendezése, és javíthat az ország nemzetközi megítélésén is – írta az Indexen szeptember 10-én megjelent elemzésében Szakáli Máté, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója.

Az ország kormánya idén nyáron, június 17-én hagyta jóvá a futamok rendezésére beadott pályázatot, amely hozzávetőlegesen 415 milliárd forint értékű – jelentette korábban a Reuters. A pályázat sikere esetén Bangkok, a thai főváros 2028 és 2032 között minden évben rendezhetne utcai versenyeket.

„A következő két-három évben világszínvonalú versenyek lesznek Thaiföldön, amiről sosem gondoltuk volna, hogy megtörténhet Thaiföldön”

– fűzte akkor hozzá Jirayu Houngsub kormányzati szóvivő.

Az augusztus végén egyébként menesztett Paetongtarn Shinawatra miniszterelnök már márciusban egyeztetett a jogtulajdonos Formula One Group vezérigazgatójával, a csoport nyitottságot mutatott a thai pályázat iránt. Az ügyvivő turizmus- és sportminiszter szeptember 2-én megerősítette, a kormányzati változások nem befolyásolják a beadott pályázatot.

Az ázsiai versenyhelyszínek egyre fontosabbá válnak, a 2026-os idényben egyebek között Japánban, Kínában, Szingapúrban, és Azerbajdzsánban is tartanak futamokat. Egy sikeres pályázat ugyanakkor nem garantálja a sikeres megvalósítást, teszi hozzá a kutató. Malajziában a rendezvény iránti érdeklődés elmaradt a várakozásoktól, Szingapúrban viszont a 2008 óta megrendezett éjszakai utcai futamok azóta összesen 1,5 milliárd dolláros bevételt generáltak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×