Infostart.hu
eur:
360.37
usd:
309.5
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Romos lakóház a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő, az orosz hadsereg által ostromlott Bahmutban 2023. február 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Tyitov

Elemző: számos szektort kell majd Ukrajnában helyreállítani, ez viszont többszereplős folyamat

Ha idén január 1-től megkezdődhetett volna Ukrajna újjáépítése, a Világbank becslése szerint akkor is több mint 500 milliárd dollárra lenne szükség hozzá, és a háború elhúzódásával a költségek dinamikusan növekedhetnek – magyarázta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Több mint három éve annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Azóta tart a háború, amely leginkább az ukrán területen okozott számottevő anyagi károkat. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány azt vizsgálta meg, mennyibe kerül majd az Ukrajnában bekövetkezett pusztítás helyreállítása.

„A háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke eléri a 176 milliárd dollárt. A legjelentősebb veszteségek nyilvánvalóan a lakásépítési szektorban keletkeztek, körülbelül az egyharmadát teszik ki, továbbá az energetikai szektort, a szociális szférát és a közlekedést, az ipart, a mezőgazdaságot és az infrastruktúrát is jelentős károk érték” – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A teljes helyreállítási költség magában foglalja a közvetlen károk helyreállítását, a gazdasági veszteségek kompenzálását, a termelési kapacitások visszaállítását és a társadalmi rendszer újjáépítését is

– magyarázta az elemző. Hozzátette, a Világbank becslése szerint 524 milliárd dollárra tehető mindezeknek a költsége a következő 10 évben, de emellett fontos tudni, hogy ez a jelentés a 2025. január 1-i állapotokat tükrözi, és azóta eltelt egy újabb fél év, tovább húzódik a háború, így az összeg dinamikusan változhat is, ha tovább növekednek a károk.

Olekszij Anton szerint a legnagyobb kár a szociális szférát érte, több mint 100 milliárd dollárt kell majd költeni az újjáépítésére. De a lakásállomány helyreállítása is 83 milliárd dollárra rúghat, a közlekedés 77 milliárd dollárra, a mezőgazdaság 70 milliárdra. Területi elosztás tekintetében a keleti régiók érintettek, így Donyeck, Harkiv, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon és Kijev megyék. A közvetlen károk háromnegyede ezeken a területeken találhatók, és a helyreállítás erőfeszítéseit is ide kell majd fókuszálni.

„Ukrajna helyreállítási tervei rendkívül ambiciózusak voltak, azt várták, hogy körülbelül 17 milliárd dollár érkezik majd, ebből azonban végül csak 7,5 milliárd érkezett meg” – mondta az Oeconomus elemzője azzal kapcsolatban, hogy Kijev a különböző forrásokból a bejelentettnél jóval kevesebb forrást kapott, és ezeknek is csak egy része jut újjáépítésre. Az elemző szerint

a különböző országok, intézmények megígérik a támogatást, a folyósítás viszont folyamatosan késik, nem jut el a szükséges pénzmennyiség.

A szakértő leszögezte: a helyreállítás egy sok szereplős rendszeren alapul. Egyrészt van három finanszírozó, így az ukrán állam, a nemzetközi pénzügyi intézmények és a különböző országok. Ukrajna folyamatosan igyekszik finanszírozni a saját újjáépítését, de a költségvetés jelentős részét a hadsereg támogatására kell fordítania építkezés helyett. Más országok, például a kelet-európai államok főként fegyvert és katonai támogatást adnak, míg mások, például a balti és skandináv országok inkább pénzt adnak. A legkiszámíthatóbbak viszont a nemzetközi pénzintézetek, mint a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank, mivel pontosan és a kellő mennyiségben juttatják el a pénzt Ukrajnának. Azonban hitel formájában, kedvező feltételek mellett, 0,5-3 százalékos kamattal, 20-30 év közötti futamidővel, ami a háború befejezése után fog „aktiválódni”.

„Európában van körülbelül 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon, és Ukrajna abban reménykedik, hogy az EU és az USA ezt is az újjáépítésben tervezi felhasználni, mert eddig csak ennek a kamatait kapta meg kárpótlásképpen” – mondta Olekszij Anton, megjegyezve, hogy az Európai Unión belül emiatt sok vita van. Hozzátette, az összeg még mindig be van fagyasztva, és nem látszik, hogy a kamatokon túl a közeljövőben Kijev megkaphatja-e a helyreállításhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×