Rendkívüli emelkedés zajlott le az arany és a bitcoin árfolyamában az elmúlt egy évben. A nemesfém értéke 45 százalékkal, a kriptovalutáé pedig 75 százalékkal ugrott meg. Mindkét eszköz ára új történelmi csúcsot döntött, emelkedésük messze maguk mögé utasította például a részvényindexek és a kötvényalapok teljesítményét. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint a jelenség mögött a dollár potenciális leértékelése áll.

Az elemzést készítő Tatár Mihály az InfoRádióban azt mondta, erős félelem tapasztalható a befektetői világban azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni a közeljövőben a dollárral. Felidézte, hogy miután Donald Trump tavaly megnyerte az amerikai elnökválasztást, a legfőbb célok között az amerikai ipar felélesztését, valamint az államadósság csökkentését említette meg. Ennek érdekében jelentős kiadáscsökkentési program kezdődött, majd az elnök bejelentette a magas védővámokat.

Az elemző hozzátette: nagyon hamar kiderült, hogy „ez nem egy járható út”. Valódi, több szektort is érintő költségcsökkentés nem valósulhatott meg, mert egy idő után olyan tételeken kellett volna radikálisan lefaragni, mint a védelmi vagy az egészségügyi kiadások, amit érthető okokból nem akart bevállalni a Trump-adminisztráció. Szintén hamar felismerték azt is, hogy az amerikai ipar mostanra olyan mély szimbiózisban él a külföldi, különösen a kínai alkatrész-beszállítókkal, hogy a leválás rövid távon nem lehetséges, a vámtarifák megemelése pedig önmagában nem jelent megoldást. „Leáll az amerikai termelés, ha nem kap megfelelő áron kínai alkatrészeket” – jegyezte meg a szakértő.

Bár a vámrendszer felépítése és átalakítása lépésről lépésre folytatódik, a Fehér Ház most már inkább B-tervben gondolkodik. Ennek az a lényege, hogy nagy gazdaságélénkítő csomaggal minél gyorsabb nominális növekedést érjenek el, akár olyan áron is, hogy felpörgetik az inflációt. Donald Trump immár azt helyezte előtérbe, hogy

a dollár drasztikus gyengítésével lendíti fel az amerikai ipart.

Ezt a célt szolgálja a nemrég elfogadott „Nagy Gyönyörű Törvény”. A kormányzat minél alacsonyabb kamatokat akar elérni a jegybankon, illetve a kamatvágásokon keresztül, lent tartaná a dollár értékét, hogy javuljon az amerikai versenyképesség, továbbá azt reméli még Donald Trump ezektől az intézkedésektől, hogy bevezetésükkel könnyebben lesz majd kezelhető az államadósság.

Tatár Mihály ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a világgazdaság dollár alapú pénzügyi rendszerben működik, a megtakarítások nagy része ugyanis dollár alapú eszközben (kötvény, részvény, bankszámla) van világszerte. Az elemző jelezte: a megtakarítókra nézve példátlan veszteségeket jelentene a dollár drasztikus értékvesztése. A Trump-kormányzatnak nagy gondot okoz, hogy a Federal Reserve (Fed) nem mutatkozik együttműködőnek, a jegybank ugyanis határozottan közölte, nem lesznek masszív kamatvágások addig, amíg nem látszódik, milyen inflációval jár a vámháború.

A konfliktus annyira elmérgesedett a felek között, hogy Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben többször is felvetette, meneszteni kellene minél előbb a Fed elnökét. Az amerikai elnök közösségi oldalán az egyik bejegyzésében azt írta, „egy idióta is jobban tudná vezeti a jegybankot”, mint Jerome Powell, az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszerének jelenlegi elnöke. Tatár Mihály szerint Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter is tulajdonképpen „minden Wall Street-i tabuval leszámolt” azzal, hogy egyre cifrább bírálatokat fogalmaz meg különböző fórumokon, megjelenéseken. Nemrég például kijelentette: meg kellene vizsgálni, hogy a Fed mint intézmény, jó-e egyáltalán valamire.

Az amerikai pénzügyminiszter azzal érvel, hogy a Fed korábban nem védte meg az inflációtól a lakosságot, most pedig akadályozza a gazdaság növekedését azzal, hogy nem járul hozzá a kamatvágásokhoz és ezzel együtt a dollár gyengítéséhez. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint példátlan döntés lenne, ha Donald Trump menesztené a Fed elnökét, mert leginkább a harmadik világbeli országokban szokás azt csinálni, hogy ha a jegybank nem működik együtt, akkor elküldik a vezetőjét.

Ez azért nem olyan egyszerű, mert csak súlyos esetben vagy megfelelő indokkal lehet elbocsátani a jegybank elnökét, Tatár Mihály szerint az nem lehet érv a menesztés mellett, hogy nem csökkent kamatokat. Donald Trump végül vélhetően belátta, hogy nagyon súlyos következményei lennének egy ilyen döntésnek, ezért eddig visszakozott, a piac szereplőiben azonban megmaradt az az érzés, hogy az amerikai kormányzat mindent megtenne annak érdekében, hogy előbb-utóbb nagyon erőteljes kamatvágás és dollárgyengülés legyen. Ez az állapot pedig jelentős mértékben hozzájárul az arany és a bitcoin árfolyamának az emelkedéséhez.

Alapvetően a problémát az okozza, hogy ha az Egyesült Államok kormánya elkezdené nagyon drasztikusan leértékelni a dollárt, akkor az érintettek kétségbeesve keresnék a lehetőségeket arra, milyen eszközökben tudják megvédeni a megtakarításaik értékét. Tatár Mihály elmondta: nincs túl sok ilyen eszköz, mert szinte a teljes pénzügyi rendszer dollár alapú. Ilyenkor kerülnek képbe az olyan alternatív befektetési eszközök, mint például a kriptodevizák vagy az arany.

Az elemző szerint úgy tűnik, az amerikai kormány is ezt sugalmazza. Erre utal az a washingtoni kezdeményezés is, hogy az államilag támogatott nyugdíjrendszerben lehessen tartani kriptovalutát vagy aranyat mint nyugdíj-megtakarítási eszköz.

Hasonló folyamatok figyelhetők meg a világ jegybankjainál is, ugyanis az elemző megfogalmazása szerint Kínától Magyarországig sorra vásárolják a jegybankok az aranyat, mert nem lehet tudni, hogy ha történik valami a dollárral, akkor mi fogja felváltani, miben lehet értéket tárolni.