A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslat megjelent a parlament.hu oldalon.

Magyar Péter miniszterelnök október 19-én az Országgyűlésben mondott napirend előtti felszólalásában Magyarország újjáépítésének költségvetéseként beszélt a jövő évi büdzséről, közölve, hogy 2027-től kilenc százalékra csökkenti a kormány a minimálbér jövedelemadóját és megduplázza a családi pótlékot.

Bejelentette, hatszáznyolcvanezer forintos havi jövedelem alatt csökkenni fog a személyi jövedelemadó, emelkedik mások mellett az egészségügyi szakdolgozók, a rendvédelemben dolgozók és a köznevelési indézményekben dolgozó nem pedagógus munkatársak bére. Jövőre 64 milliárd forint plusz jut az önkormányzatoknak és 62 milliárd forinttal csökken a szolidaritási hozzájárulás. Emellett 1500 milliárd forintos kiadáscsökkenést valósítanak meg jövőre a költségvetésben.

Csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány

Az előterjesztés szerint az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege a jövő évre 47 587 milliárd forint, míg az idei büdzsé 49 025 milliárd forintot tartalmaz.

A bevételi főösszeg 2027-ben várhatóan 42 484 milliárd forint lesz, a szám az idei költségvetésben 41 915 milliárd forint.

A költségvetési javaslat a hiányt 5102 milliárd forintban állapítja meg. Az idei hiány az októberben módosított 2026-os költségvetés szerint 7110 milliárd forint.

Az Országgyűlés honlapjára pénteken éjjel felkerült, 348 oldalas törvényjavaslat preambulumában elsőként azt rögzítik, hogy 2026-ban egy „romokban heverő országot” örökölt meg az új kormány, valamint, hogy gazdaságilag, társadalmilag és morálisan is mélypontra került Magyarország. A 2027-es évet pedig az ország újjáépítése első teljes évének nevezik.

A dokumentum szerint a 2027-es költségvetési törvényjavaslat arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet egyszerre rendbe tenni az ország pénzügyeit és jobb életet biztosítani azoknak, akiket a legtovább hagytak magukra.

Rögzítik: a költségvetés két alapelvre, az igazságosságra és a fejlődésre épül. A fejlődés növeli azt, ami elosztható, az igazságosság pedig mindenkinek esélyt ad arra, hogy részesüljön a fejlődés eredményeiből – fejtik ki.

A preambulumban az előző kormány felelősségét több ponton is érintik, hangsúlyozva, hogy a gazdaság évek óta stagnált, a korábbi kabinet politikai döntései miatt Magyarország nem jutott hozzá a neki járó uniós forrásokhoz, a költségvetés GDP arányos kamatkiadása az Európai Unióban a legmagasabb volt, az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátórendszer fejlesztése helyett pedig a közpénz jelentős része túlárazott, felesleges és pazarló kiadásokra jutott.

A javaslatban a költségvetés igazságosságának öt elemét nevezik meg, elsőként azt, hogy jövőre többet kapnak a munkából élők, és akiket az elmúlt években méltatlanul elhanyagoltak.

Kiemelik a minimálbéren dolgozók nettó bérének emelkedését, a nyugdíjminimum több mint négyszeresére növekedését és a családi pótlék összegének megduplázását.

Az igazságosság második elemeként a nyugdíjasok és a családok legfontosabb támogatásainak megőrzését sorolják fel, harmadikként a közszolgáltatások megerősítését, negyedikként pedig az igazságos közteherviselést, ezen belül a vagyonadó bevezetését említik. Az igazságosság ötödik elemének azt nevezik, hogy az állam önmagán kezdi a felelős gazdálkodást, és a pazarlás felszámolását, így a hiánycsökkentés terhét az elsősorban az állam viseli.

A törvényjavaslat szerint a fejlődés középpontjában a gazdasági növekedés helyreállítása áll. A jövőre 2,4 százalékos növekedéssel számolnak, míg a bruttó átlagkereset a tervezet szerint 5,6 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig – a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés hatására – 6,3 százalékkal emelkedik.

A fejlődés fontos forrásának nevezi a javaslat az európai uniós támogatások teljes körű lehívását és a fejlődés jelentős feltételeként határozza meg a kiszámítható, átlátható és versenysemleges vállalkozási környezetet, kiemelve, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) ismét széles körben elérhetővé válik.

A törvényjavaslatban közpénzügyek rendbetételét, a hiány tartós csökkentését és az államadósság-ráta három éve tartó emelkedésének megállítását és ismét csökkenő pályára állítását ígérik.

A fejlődés hosszabb távú zálogaként írnak az euró bevezetéséről, kiemelve: a kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.

A 2027. évi költségvetés egy új irány első lépése. Olyan Magyarország felé vezet, ahol a munka többet ér, a nyugdíjasok és a családok biztonságban élnek, a közpénz a közjót szolgálja és a fejlődés eredményei mindenkihez eljutnak – összegeznek.

A kormány 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol

Mindkét szám növekedést mutat az idei évhez képest, 2026-ra a kabinet 1,7 százalékos GDP-növekedést és 1,7 százalékos inflációt vár.

A beterjesztett javaslat általános indoklása szerint jövőre a gazdasági növekedés szélesebb bázisúvá válik, a gyorsuló GDP-bővüléshez az export és a beruházások növekedése érdemben hozzájárulhat.

Az infláció enyhe emelkedéséhez hozzájárulhat a hazai aszály és a dráguló műtrágya miatti élelmiszerár-növekedés.

Míg a bruttó keresetek idén átlagosan 9,2 százalékkal emelkednek a kormányzati adatok szerint, jövőre a kabinet 5,6 százalékos bruttó átlagkereset-növekedéssel számol. A nettó átlagkeresetek kedvezményekkel 7,5 százalékkal emelkednek jövőre, az idei 10 százalékos növekedés után.

A javaslat szerint a GDP-arányos hiány 4,9 százalékra csökken jövőre, ez az idei, módosított büdzsében 7,5 százalékos. Az indoklás szerint az egyszeri tényezők kiesése és a külső hatások együtt a GDP 1,4 százalékával javítják az egyenleget. A kormány intézkedései ezen felül összesen a GDP 2,6 százalékának megfelelő megtakarítást és többletbevételt eredményeznek.

Az államadósság-mutató 2027 végén a javaslat szerint 77,2 százalék lesz, az idei év végi 77,5 százalék után.

A költségvetés adatait 364,3 forintos euróárfolyammal számolták, míg a dollár árfolyama a kormány várakozásai szerint jövőre 314,2 forint lesz.

A kabinet 2027 végére 5,08 százalékra csökkenő jegybanki alapkamatot vár.

A vagyonosoktól nagyobb hozzájárulást vár a kormány

Csaknem 930 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány a közteherviselés igazságosabbá tételéből, miközben több mint 260 milliárd forintot fordít jövőre lakossági adócsökkentésre az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklása szerint.

Ebben az is szerepel, hogy a legnagyobb vagyonok tulajdonosaitól és a nagyvállalatoktól vár nagyobb hozzájárulást a kormány az állami kiadásokhoz, miközben az alacsony és közepes keresetűeknél több marad a fizetésükből.

A dokumentum szerint személyi jövedelemadó a minimálbért csupán 9 százalékkal terheli jövőre az adójóváírás révén, és csak a minimálbér kétszeresénél éri el a 15 százalékot. Az intézkedés mintegy 2-2,5 millió embert érint, akiknek az adója összesen 250 milliárd forinttal csökken.

A vagyonadóból jövőre 200 milliárd forintos bevétellel számol a kormány. Az adót mintegy 15 ezer emberre vetik ki, a társadalom kevesebb, mint 1 százalékára, akik 1 milliárd forintot meghaladó vagyon felett annak 1 százalékát, 100 milliárd forintnál is nagyobb vagyon esetén pedig annak 1,5 százalékát fizetik be a költségvetésbe.

Emelkedik a nagyvállalatok társasági adója és az innovációs járuléka, ugyancsak növekszik a kiskereskedelmi adó alsó kulcsa, és a kabinet visszahozza a reklámadót.

Személyi jövedelemadó-mentesség jövőre csak havi 1 millió forintos jövedelemig jár, eközben megduplázódik a családi pótlék.

Emelkednek az egészségre ártalmas termékek adói, valamint a szennyezést és környezetkárosítást terhelő adók, így ezekből is többletbevétellel számol a kabinet – olvasható az előterjesztés indoklásában.

Erősebb közszolgálatásokat ígér a kormány

Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

A dokumentum igazságosabb költségvetést ígér azoknak, akiket az elmúlt években „méltatlanul elhanyagoltak”.

Négyszeresére emelkedik az öregségi nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 ezer forintra, és kétszeresére a családi pótlék.

Elindul a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsője, amely 2027-ben mintegy 2,2 nyugdíjast segít összesen 90 milliárd forinttal.

A szociális célú kiadások 757 milliárd forinttal emelkednek jövőre az ideihez képest, több mint 4230 milliárd forintra.

Az egészségügyre szánt források 510 milliárd forinttal növekednek, amelyből a legnagyobb tételt a szakdolgozói és egyéb béremelések tesznek ki, de nő a nagyértékű gyógyszerek finanszírozási kerete és megújul a mentőautó-állomány is.

A közszolgáltatásban dolgozók béremelésére több mint 670 milliárd forintot fordít jövőre a kormány, amely érinti az egészségügyben, az oktatásban, a szociális ágazatban a rendvédelemben, az igazságszolgáltatásban vagy a közművelődésben dolgozókat.

Jelentős megtakarítást vár a kormány a túlárazások felszámolásából

A GDP 1 százalékának megfelelő, több mint 1000 milliárd forintnyi megtakarítást vár a kormány jövőre a felelős és ésszerű gazdálkodásból, valamint a túlárazások és a pazarlás felszámolásából a beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklása szerint.

Eszerint

az állam több mint 246 milliárd forintot spórol az M5-ös és az M6-os autópálya előnytelen koncessziójának megszüntetésével, és csaknem 170 milliárdot nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások kivezetésével.

A kormány 135 milliárd forintos megtakarítással számol a migrációs bírság eltörlése által, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok reformja által pedig csaknem 120 milliárdosra.

A kabinet több mint 92 milliárd forintot spórol jövőre a kommunikációs kiadásain valamint rendezvényeken, ingatlan- és presztízsberuházásokon pedig majdnem 88 milliárdot.

A köszszolgálati médiára a jövő évi költségvetési javaslat az ideinél 61 milliárd forinttal tartalmaz kevesebbet. Az indoklás szerint álcivil szervezetek támogatásán is 50 milliárdot spórolnak, valamint takarékosabb központi beszerzésekkel 56 milliárd forintot takarítanak meg.

Az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a kormány törekszik az európai uniós támogatások teljes körű lehívására. 2027-ben a kohéziós programok kiadásai 1042 milliárd forintról 1865 milliárd forintra emelkednek, amelyhez a költségvetés biztosítja a szükséges önrészt.