Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Euro banknotes in hand close-up on black background
Nyitókép: Alicia Llop/Getty Images

Gálik Zoltán a bolgár euróról: a lakosok többsége nem akarja, de ez már eldőlt

Brüsszelben kedden aláírták Bulgária csatlakozását az euróövezethez, így jövő év elejétől ott is bevezetik a közös európai fizetőeszközt. Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük.

Bulgária készen áll arra, hogy 2026. január 1-jén az euró bevezetésével huszonegyedik tagként csatlakozzon az euróövezethez – közölte az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács. Az Ecofin elfogadta az euró bulgáriai bevezetéséhez szükséges utolsó jogi aktusokat, amelyek egyebek mellett az euró és a bolgár leva közötti átváltási árfolyamot határozták meg 1,95583 leva/1 euróban. Ez megfelel a leva aktuális középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban. Az euróövezet tagállamai június 19-én javasolták Bulgáriát az euróövezet tagjának, miután egyetértettek az Európai Bizottságnak a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozóan adott pozitív értékelésekkel.

„Ha egy ország csatlakozni kíván az eurózónához, a 90-es évek óta meg kell felelnie az úgynevezett maastrichti kritériumrendszernek, mely 4+1 szigorú fiskális megkötést tartalmaz az infláció, a költségvetési deficit, a hosszú távú kamatok, illetve az árfolyam szempontjából. Így az éves költségvetési hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, alacsony inflációt kell produkálnia, a bruttó államadóssága nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, valamint a tagállam nemzeti valutájának árfolyama csak egy bizonyos sávon belül fluktuálhat az euróhoz képest, ami azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmusba” – mondta Gálik Zoltán az InfoRádióban.

Bulgária, azon felül, hogy a felsorolt kritériumokat teljesítette, annyiban speciális helyzetben van, hogy 1997 óta fix árfolyamon tartja nyilván az eurót, így valamivel egyszerűbb is a csatlakozása más országokhoz képest. Az euróbevezetés előnyeiről a Budapesti Corvinus Egyetem docense kifejtette: Bulgária – feladva monetáris önállóságát – egy olyan klubnak lesz a tagja, ahol nagyon stabil valutaárfolyam, nagyon kiszámítható gazdasági környezet várja – hiszen eltűnnek a valutáris és átváltási kockázatok –, ami ráadásul az elmúlt 10-15 év kormányzati intézkedéseinek köszönhetően a pénzügyi stabilitásához hozzájárulhat.

Az eurózónához csatlakozásnak megvannak az árnyoldalai is: megnövekedhet az infláció – aminek rövid távú hatásai gyakorta megjelennek, legutóbb Horvátország esetében, előtte pedig a balti államoknál –, illetve az ország elveszíti teljes monetáris önállóságát, és például egy gazdasági válság estén nincs lehetősége az árfolyam leértékelésére, a versenyképesség e módon történő helyreállítására – magyarázta a szakértő. Emellett sokan attól tartanak, hogy a felkerekítési vagy percepciós hatások egyenlőtlenül oszlanak meg a gazdaság szereplői között, és az élbolyba tartozók nagyobb hasznot tudnak húzni a gazdasági stabilitásból, mint a kisebb, helyi vállalkozások, esetleg a vidéki térségekben élők – mondta.

Mivel Bulgária árfolyam-stabilitása viszonylag nagy, a lakosok sokat nem fognak érezni az euró bevetéséből, hiszen „szinte” most is eurót használnak fix árfolyamon, de a jövő év elején végleg rögzül az árfolyam, és le kell váltani a levát euró. „Nemcsak fizikailag jelenik meg, hanem át kell állni az elszámolásokban is az euróra” – tette hozzá Gálik Zoltán.

Miközben az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta Bulgária csatlakozását az euróövezethez, az ország lakosságának jelentős része ellenzi a bevezetést, az államfő pedig népszavazást követel. Az ellenzők táborát jobboldali euroszkeptikus és nacionalista pártok, valamint baloldali erők is erősítik. Előbbiek nyílt bírálata szerint a nemzeti szuverenitás szimbóluma, amit Brüsszel elvesz, utóbbiak pedig azt hangsúlyozzák, hogy az euró az elit projektje, aminek a bevezetése egyenlőtlenül érinti a társadalom különböző rétegeit, valamint hozzájárul az árak emelkedéséhez, a bérek lemaradásához – mondta Gálik Zoltán, hozzátéve: a legutóbbi felmérések az euró bevezetésének a 40-50 százalékos támogatását mérték. „Az idősebb generációk, a vidéki lakosság, a fix jövedelmi nyugdíjasok nagyon aggódnak az árak felkerekítése és a reáljövedelmek értékvesztése miatt” – mondta a Corvinus docense, és szerinte emiatt lehetnek társadalmi megmozdulások, de biztos, hogy bevezetik Bulgáriában az eurót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×