Infostart.hu
eur:
353.37
usd:
308.91
bux:
143072.29
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Euro banknotes in hand close-up on black background
Nyitókép: Alicia Llop/Getty Images

Gálik Zoltán a bolgár euróról: a lakosok többsége nem akarja, de ez már eldőlt

Brüsszelben kedden aláírták Bulgária csatlakozását az euróövezethez, így jövő év elejétől ott is bevezetik a közös európai fizetőeszközt. Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük.

Bulgária készen áll arra, hogy 2026. január 1-jén az euró bevezetésével huszonegyedik tagként csatlakozzon az euróövezethez – közölte az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács. Az Ecofin elfogadta az euró bulgáriai bevezetéséhez szükséges utolsó jogi aktusokat, amelyek egyebek mellett az euró és a bolgár leva közötti átváltási árfolyamot határozták meg 1,95583 leva/1 euróban. Ez megfelel a leva aktuális középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban. Az euróövezet tagállamai június 19-én javasolták Bulgáriát az euróövezet tagjának, miután egyetértettek az Európai Bizottságnak a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozóan adott pozitív értékelésekkel.

„Ha egy ország csatlakozni kíván az eurózónához, a 90-es évek óta meg kell felelnie az úgynevezett maastrichti kritériumrendszernek, mely 4+1 szigorú fiskális megkötést tartalmaz az infláció, a költségvetési deficit, a hosszú távú kamatok, illetve az árfolyam szempontjából. Így az éves költségvetési hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, alacsony inflációt kell produkálnia, a bruttó államadóssága nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, valamint a tagállam nemzeti valutájának árfolyama csak egy bizonyos sávon belül fluktuálhat az euróhoz képest, ami azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmusba” – mondta Gálik Zoltán az InfoRádióban.

Bulgária, azon felül, hogy a felsorolt kritériumokat teljesítette, annyiban speciális helyzetben van, hogy 1997 óta fix árfolyamon tartja nyilván az eurót, így valamivel egyszerűbb is a csatlakozása más országokhoz képest. Az euróbevezetés előnyeiről a Budapesti Corvinus Egyetem docense kifejtette: Bulgária – feladva monetáris önállóságát – egy olyan klubnak lesz a tagja, ahol nagyon stabil valutaárfolyam, nagyon kiszámítható gazdasági környezet várja – hiszen eltűnnek a valutáris és átváltási kockázatok –, ami ráadásul az elmúlt 10-15 év kormányzati intézkedéseinek köszönhetően a pénzügyi stabilitásához hozzájárulhat.

Az eurózónához csatlakozásnak megvannak az árnyoldalai is: megnövekedhet az infláció – aminek rövid távú hatásai gyakorta megjelennek, legutóbb Horvátország esetében, előtte pedig a balti államoknál –, illetve az ország elveszíti teljes monetáris önállóságát, és például egy gazdasági válság estén nincs lehetősége az árfolyam leértékelésére, a versenyképesség e módon történő helyreállítására – magyarázta a szakértő. Emellett sokan attól tartanak, hogy a felkerekítési vagy percepciós hatások egyenlőtlenül oszlanak meg a gazdaság szereplői között, és az élbolyba tartozók nagyobb hasznot tudnak húzni a gazdasági stabilitásból, mint a kisebb, helyi vállalkozások, esetleg a vidéki térségekben élők – mondta.

Mivel Bulgária árfolyam-stabilitása viszonylag nagy, a lakosok sokat nem fognak érezni az euró bevetéséből, hiszen „szinte” most is eurót használnak fix árfolyamon, de a jövő év elején végleg rögzül az árfolyam, és le kell váltani a levát euró. „Nemcsak fizikailag jelenik meg, hanem át kell állni az elszámolásokban is az euróra” – tette hozzá Gálik Zoltán.

Miközben az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta Bulgária csatlakozását az euróövezethez, az ország lakosságának jelentős része ellenzi a bevezetést, az államfő pedig népszavazást követel. Az ellenzők táborát jobboldali euroszkeptikus és nacionalista pártok, valamint baloldali erők is erősítik. Előbbiek nyílt bírálata szerint a nemzeti szuverenitás szimbóluma, amit Brüsszel elvesz, utóbbiak pedig azt hangsúlyozzák, hogy az euró az elit projektje, aminek a bevezetése egyenlőtlenül érinti a társadalom különböző rétegeit, valamint hozzájárul az árak emelkedéséhez, a bérek lemaradásához – mondta Gálik Zoltán, hozzátéve: a legutóbbi felmérések az euró bevezetésének a 40-50 százalékos támogatását mérték. „Az idősebb generációk, a vidéki lakosság, a fix jövedelmi nyugdíjasok nagyon aggódnak az árak felkerekítése és a reáljövedelmek értékvesztése miatt” – mondta a Corvinus docense, és szerinte emiatt lehetnek társadalmi megmozdulások, de biztos, hogy bevezetik Bulgáriában az eurót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

Két szomszédunknál is ott a pestisvírus, ami ha bekerül Magyarországra, nagy baj lesz

A kiskérődzők pestisének újabb eseteit igazolták Horvátországban és Romániában. A juhokat és kecskéket érintő úgynevezett PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége, ami nem gyógyítható. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint ha Magyarországra bekerül a vírus, az komoly, több tízmilliárd forintos kárt okozhat az egyre sikeresebb juhágazatban.

Vitézy Dávid: „aláírtam, új villamosvonal épül uniós pénzből”

„Aláírtam a Budai Fonódó villamoshálózat folytatásának 32,2 milliárd forint értékű európai uniós támogatási szerződését, így új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül” – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
Tisza-kormány: sorra jönnek az új bejelentések az állami vezetői posztokról, érkezik egy új támogatás

Tisza-kormány: sorra jönnek az új bejelentések az állami vezetői posztokról, érkezik egy új támogatás

A Magyar Péter vezette kormány csütörtökön is számos intézkedést jelentett be: részletezték a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, amely mintegy 400 ezer rászoruló gyermeket érint, és két részletben – augusztusban és novemberben – érkezik a családokhoz. Kármán András pénzügyminiszter a NAV új vezetéséről, aminiszterelnök pedig a költségvetés-tervezés átalakításáról beszélt, emellett döntés született az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról is. Több személyi változás is történt a belügyi és rendvédelmi szervek élén, miközben az egészségügyben várólista-csökkentő programot és a kórházi kamerák használatának szigorítását jelentették be. A debreceni Semcorp-ügy és a rendkívüli hőség miatti vízhiány kezelése szintén a nap kiemelt témái között szerepelt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×