Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a tulajdonában álló GIRO Zrt. által kedd hajnalban elindított rendszer mesterséges intelligencia segítségével értékeli az egyes tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélési kockázatokat.
A vonatkozó jogszabályok alapján 2025. július 1-től a hazai bankoknak kötelező beküldeniük az azonnali átutalások meghatározott adatait a Központi Visszaélésszűrő Rendszerbe. A bankokkal szemben elvárás, hogy a KVR-től kapott kockázati értékeket beépítsék saját visszaélésszűrő rendszereikbe. A fejlesztés eredményeként a hazai bankrendszer nagyobb hatékonysággal lesz képes kiszűrni a fogyasztók pénzét veszélyeztető visszaélési kísérleteket. A következő időszakban a beérkező adatok és tapasztalatok alapján a rendszer folyamatos fejlesztése várható a hatékonyság maximalizálása érdekében.
A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején. A jegybank elvárja, hogy a bankok az eddigieknél jóval aktívabban vegyenek részt a visszaélések kivédésében, amelyet célzott vizsgálatokkal ellenőrizni fog – olvasható a jegybank közleményében.
Az MNB törvénymódosítást is kezdeményez annak érekében, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a bankok viseljék a kárt minden olyan esetben, amikor nem alkalmaztak megfelelő ügyfél-hitelesítést. Az MNB javasolja kiterjeszteni a bankok kárfelelősségét azokra az esetekre is, amikor az ügyfelet a bank nevében bírják rá a fizetés kezdeményezésére. Emellett a jegybank tájékoztató kampányt indít a visszaélési kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapGazdaságÉlesedett a jegybank csalók elleni „csodafegyvere”
Tömeges kitoloncolásokra készül a svéd kormány, amely szüleik hazájába deportálná azokat a 18. életévüket betöltött fiatalokat, akik gyerekként érkeztek Svédországba, de nem rendelkeznek svéd állampolgársággal, vagy nem kaptak állandó menekültstátuszt. Emellett két jelentős szabályt is elfogadtak, egyebek mellett például bizonyítani kell a becsületes életvitelt.
A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.
9 °C
