Élesedett a jegybank csalók elleni „csodafegyvere”

Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a tulajdonában álló GIRO Zrt. által kedd hajnalban elindított rendszer mesterséges intelligencia segítségével értékeli az egyes tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélési kockázatokat.

A vonatkozó jogszabályok alapján 2025. július 1-től a hazai bankoknak kötelező beküldeniük az azonnali átutalások meghatározott adatait a Központi Visszaélésszűrő Rendszerbe. A bankokkal szemben elvárás, hogy a KVR-től kapott kockázati értékeket beépítsék saját visszaélésszűrő rendszereikbe. A fejlesztés eredményeként a hazai bankrendszer nagyobb hatékonysággal lesz képes kiszűrni a fogyasztók pénzét veszélyeztető visszaélési kísérleteket. A következő időszakban a beérkező adatok és tapasztalatok alapján a rendszer folyamatos fejlesztése várható a hatékonyság maximalizálása érdekében.

A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején. A jegybank elvárja, hogy a bankok az eddigieknél jóval aktívabban vegyenek részt a visszaélések kivédésében, amelyet célzott vizsgálatokkal ellenőrizni fog – olvasható a jegybank közleményében.

Nemzetközi térben is ritkaság

Az elmúlt néhány évben drasztikus mértékben növekszik a kibercsalásoknak a mértéke a pénzügyi tranzakciók esetében; 2020-hoz képest a magyar adatok szerint nagyjából tízszerese az a kárérték, ami a magyar családokat, illetve magyar vállalkozásokat érte 2024-ben – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az InfoRádióban. Ez indokolta azt a lépéssorozatot, amit Varga Mihály jegybankelnök június elején jelentett be, és „öt csapás” néven említi a hazai közösség – tette hozzá. Ennek az első védelmi vonala, ez az úgynevezett központi visszaélés szűrő rendszernek az aktiválása, ami július elsejével megindult.

Kiemelte: a kibertámadásokkal szembeni védekezés akkor lehet sikeres, ha egy többrétegű védekezési rendszer áll a rendelkezésünkre. Ennek megfelelően az első védelmi vonalnak számító központi rendszer mellett a bankoknak saját maguknak is van egy belső visszaélésszűrő rendszerük, ezek pedig képesek egymással kommunikálni. Amikor tehát a központi rendszer csalást érzékel, üzenetet küld a banki rendszer felé, amit aztán az beépít a saját azonosítási folyamatába, majd a két rendszer együttesen fogja majd a tranzakciók kapcsán ténylegesen eldönteni, hogy egy valós csalás problémája áll fönn, vagy pedig egy normál tranzakcióként tekinthető az ügylet – magyarázta az MNB alelnöke, hozzátéve, hogy ennek az időigénye „borzasztóan” rövid, a rendszer a tranzakciókat fél másodpercen belül képes azonosítani, és a minősítést megadni.

Mivel itt egy új technológiáról van szó, amit nemzetközi térben is csak kevesen használnak egyelőre, tűpontos számítások egyelőre nem állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ebből mekkora esetszám csökkenés várható a következő hónapokban – mondta Virág Barnabás, aki szerint konkrét eredmények – csalási számok és kárértékcsökkenés – az év második felében lesznek láthatók.

A teljes interjú alább hallgatható meg.

Az MNB törvénymódosítást is kezdeményez annak érekében, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a bankok viseljék a kárt minden olyan esetben, amikor nem alkalmaztak megfelelő ügyfél-hitelesítést. Az MNB javasolja kiterjeszteni a bankok kárfelelősségét azokra az esetekre is, amikor az ügyfelet a bank nevében bírják rá a fizetés kezdeményezésére. Emellett a jegybank tájékoztató kampányt indít a visszaélési kockázatokról és a megelőzési lehetőségekről.

KAPCSOLÓDÓ HANG