Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Gordan Grlic Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszter (b) sajtótájékoztatót tart megbeszélésük után Nagykanizsán 2025. június 10-én.
Nyitókép: MTI/KKM

Szijjártó Péter: nincs ez másként Horvátország esetében se

A külgazdasági és külügyminiszter horvát kollégájával, Gordan Grlic Radmannal közös sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy Magyarország minden szomszédjával jó kapcsolatra törekszik, így van ez Horvátország esetében is.

Szijjártó Péter köszönetet mondott azért, hogy Zágráb nem állt be a magyar kormányt "alaptalanul vádolók és ellene hergelők táborába", amikor is Brüsszelben aláírásgyűjtést szerveztek Magyarország ellen azon törvény miatt, amelynek célja a gyermekek megóvása az erőszakos genderpropagandától.

Úgy vélekedett, hogy az is jó alapot nyújt az együttműködéshez, hogy a magyar légierő legalább az idei év végéig részt vesz Horvátország légterének védelmében, valamint hogy a két ország mindig is kiemelt figyelmet fordított a nemzeti közösségek támogatására.

„Ekként a magyarországi horvát közösség minden létező támogatást megkap a magyar kormánytól, és örömmel mondhatjuk, a horvátországi magyarokra is mindig odafigyelt a horvát kormány”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy szeretnék továbbfejleszteni a kétoldalú együttműködést, szeretnének a határon új utakat építeni, s szeretnék, ha minél előbb létrejönne az új gyorsforgalmi összeköttetés az M6-os meghosszabbításával. "Szeretnénk Murakeresztúrnál egy új hidat építeni. Szeretnénk, hogyha Sároknál és Zákánynál is újabb közúti összeköttetés jönne létre a két ország között. És szeretnénk azt is, hogyha a két ország közötti energetikai együttműködés még szorosabb lenne" - sorolta.

Utóbbi kapcsán elmondta, hogy azt kérték a két ország legnagyobb energiavállalatainak képviselőitől, hogy folytassanak az eddigieknél is intenzívebb tárgyalásokat az energetikai együttműködés fejlesztése céljából. Majd leszögezte, hogy a magyar kormány soha nem fog olyan brüsszeli javaslatot támogatni, amely az ország energiabiztonságát rontaná vagy a rezsiköltségek emelkedését eredményezné, így határozottan ellenzik azt a tervet is, amelynek értelmében betiltanák az Oroszországból származó energiahordozók importját.

"Ez a döntés a magyar családok rezsiköltségeinek duplájára, háromszorosára emelkedését okozná, és ezt mi a lehető leghatározottabban elutasítjuk" - jelentette ki. "Mi a szuverenitásunk fontos részének tartjuk az energiaszuverenitás kérdését, s nem fogadjuk el, hogy Brüsszelből mondják meg nekünk, hogy milyen energiahordozót vásárolhatunk meg kitől" - folytatta.

A miniszter kiemelte, hogy az energiaimport terén két szempont érdekli a kormányt: a megbízhatóság és a kedvező ár.

"És természetesen mindig érdekeltek vagyunk abban, hogy a meglévőknél olcsóbb és megbízhatóbb források vásárlásáról tárgyaljunk. Ugyanakkor kizárólag akkor váltunk, ha az eddigieknél olcsóbb és megbízhatóbb forrásokat ajánl valaki, és nem fogjuk elfogadni, hogy kívülről, zsarolással vegyenek rá minket arra, hogy jól működő energiakapcsolatokat adjunk fel" - fogalmazott.

"Mi a diverzifikálásnak vagyunk a hívei, vagyis minél több forrásból, minél több útvonalon tudunk energiaforrásokat venni, annál jobb. Ez inspirálja a Mol-t és az MVM-et akkor, amikor a horvát partnereikkel tárgyalnak a Magyarország és Horvátország közötti energetikai együttműködés fokozásáról" - fejtette ki.

"Szeretném elmondani itt önöknek, hogy az energiaügyi miniszterek jövő heti tanácsülésén én fogom képviselni Magyarországot, ahol határozott célunk lesz, hogy megakadályozzuk azt a brüsszeli tervet, amely Magyarországot elvágná a jelenlegi energiabeszerzési forrásaitól"

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×