Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
fotó: Szerencsejáték Zrt.
Nyitókép: Szerencsejáték Zrt.

Hatalmas pénzeket költöttek el a magyarok szerencsejátékra

A Szerencsejáték Zrt. 1235 milliárd forint nettó értékesítési árbevételt ért el tavaly, 26,1 százalékkal többet az előző évinél, a nyereményekkel csökkentett tiszta játékbevétel 12,1 százalékkal emelkedett.

A vállalat EBITDA-mutatója (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 57,6 milliárd, az adózott eredmény 50,3 milliárd forintra nőtt. Összesen 178 milliárd forintot fizetett a társaság adók, járulékok, díjak és osztalék formájában a központi költségvetésbe, 4,6 százalékkal többet, mint 2023-ban.

Naponta átlagosan több mint 2,5 milliárd forint nyereményt fizettek ki a játékosoknak tavaly, ami éves szinten 929,5 milliárd forintot jelentett.

Az árbevétel közel kétharmadát a földi értékesítést végző csatornák együttes forgalma tette ki, ami csaknem 10 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva. Az interaktív értékesítési árbevételek a folyamatos fejlesztések eredményeképpen jelentősen, 50 százalék felett emelkedtek.

A termékszegmensek közül a földi és online sportfogadás emelkedett a legnagyobb mértékben, csaknem 40 százalékkal. A számsorsjátékok közel 17 százalékos növekedéssel zárták az évet, a sorsjegyek esetében viszont minimális, 1,6 százalékos volt az emelkedés az előző évhez képest. A teljesítmény tükrözi a játékosi igények alakulását, folyamatos az eltolódás a fogadási típusú termékek felé - emelte ki a Szerencsejáték Zrt.

A játékosok közül tavaly összesen 7196-an vihettek haza milliós, illetve milliárdos nyereményt.

Kétszer is megdőlt az Ötöslottó jackpotja, kihúzták minden idők legnagyobb főnyereményét a Skandináv lottón és a Kenó játékon is rekordnyeremény született - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×