Az emberierőforrás- és energiaintenzív iparágak helyett inkább inkább a gyógyszer-, valamint az élelmiszeripar és a turizmus irányába kell elmozdulni a gazdaságfejlesztés terén – egyebek mellett erről beszélt hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója fordulatot lát a tárcavezető kommunikációjában, de azt is hangsúlyozta: nem az államnak kell eldöntenie melyik ágazat fejlődjön, ez ugyanis csak ritkán vezet eredményre. A közgazdász az InfoRádióban arról beszélt, hogy az államnak csak orientálnia szabad, de nem dolga, hogy kijelöljön fejlődőképes ágazatokat, szerinte erre negatív példa az akkumulátorgyártás.

A nemzetgazdasági miniszter által megnevezett ágazatok közül szerinte kettő nem szorul újabb állami segítségre, a turizmusban már most is évente több mint százmilliárd forint megy a fejlesztésre, „a turizmus köszöni, jól van, különösebb beavatkozásra ott nincsen szükség”. A gyógyszeriparban Palócz Éva szerint az állam akkor tenné a legjobbat, ha kivezetné a gyártókra és kereskedőkre kivetett extra adót. A vezérigazgató az egyetlen nagy állami gyógyszeripari fejlesztésről, a Debrecenbe tervezett oltóanyaggyáról azt mondta, „eléggé szimbolikus abban az értelemben, hogy mi történik, ha az állam maga akar gyárat létrehozni és maga akar fejleszteni.

Ez a magánszektor dolga.”

Fontosnak nevezte viszont az élelmiszeripar fejlesztését, mert a rekordinfláció idején a magas áraknak részben az élelmiszeripar alacsony versenyképessége volt az oka. Mintának a lengyel élelmiszeripart ajánlotta, amelyet rengeteg uniós forrásból fejlesztettek fel, és ma már nagy élelmiszeripari gyárakban rendkívül magas technológiával készítenek élelmiszert. „Itt lenne mit tenni” – tette hozzá. A szakember úgy véli, nem ingyen pénzre lenne szükség, hanem egy olyan, az iparági szereplőkkel kialakított rendszerre, amelyben az állam olcsóbb hitelekkel vagy az energiaköltségek csökkentésével segíti a termelőket.

Az eddig preferált akkumulátoriparról Palócz Éva azt mondta, nem lehet tudni, hogy meddig tart ki a külföldi tulajdonosok türelme, de a kereslet hiánya lehúzza a magyar ipar és a magyar export teljesítményét, részben emiatt míg a többi régiós ország ugyanolyan nemzetközi környezetben 2-3 százalékos növekedést el tudott érni, a magyar gazdaság két éve lényegében stagnál.

„Minden olyan fejlesztés, amely monokultúrás, tehát egy ágazatra tesz fel mindent, az semmiképpen sem vezethet jó eredményre, mert lehetséges, hogy előbb-utóbb az akkumulátoripar is beindul, az e-gépkocsik forgalma is növekedni fog, de

ez az óriási kitettség akkor is meg fog maradni. Rendkívül érzékennyé teszi a magyar ipart”

– vélekedett a Kopint-Tárki vezérigazgatója, és hozzátette, szerinte óriási hiba volt 1500 milliárd forintot egyetlen ágazatra fordítani, mert az állam feladata inkább a közszolgáltatások, az oktatás, az egészségügy, az infrastruktúra fenntartása.

Nagy Márton egy másik kitettségről is beszélt, azt mondta, hogy a Németországtól való függőség nagyon magas az elmúlt két-három évben még tovább erősödött. Palócz Éva szerint ezt nem feltétlenül kell csökkenteni, mert „ez egy olyan geopolitikai adottság, ami alól nem lehet kibújni, és nem küzdeni kell ellene, hanem minél több hasznot húzni belőle”. Úgy véli, a német gazdaság most már kezd kijönni a gödörből, ez a magyar gazdaságra még nem mondható el, miközben a német iparnak hasonlóképpen kitett környező országok, mint Szlovákia vagy Csehország, ha nem is gyorsan, de „növögetnek”.

„Minden országgal érdemes élénkíteni a kereskedelmi kapcsolatokat, de az államilag irányított elfordulást a német gazdaságtól, nem tartom indokoltnak” – mondta Palócz Éva.