Kiemelte: a kormány mindent megtesz a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása érdekében. A Demján Sándor Program beruházásösztönző részére már 130 milliárd forintot érintő igény érkezett, és szeretné elérni, hogy mindet támogassák - mondta, a Portfolio szerint úgy fogalmazva, hogy harcokat bonyolított le a kormányon belül e cél érdekében.

A Széchenyi kártya programban a vállalkozások támogatott hiteleinek biztosítása a költségvetésnek évi 320 milliárd forintba kerül - tette hozzá.

A miniszter szerint jelenleg

a legnagyobb dilemma a magyar gazdaság szerkezetében, hogy a beruházások 2022 óta csökkentik a GDP-t, a fogyasztás növeli azt az elmúlt időszakban.

A fogyasztás emelkedésének nagy része a munkaerőpiac és a reálbérek növekedéséből ered, ez azonban nem fenntartható, a beruházásokat ezért szerinte újra kell indítani.

A magyar termelékenység időbeli alakulása és nemzetközi összehasonlítása több dimenzió mentén vizsgálható, ezek a munka, az innováció és a digitalizáció termelékenysége, illetve a környezeti termelékenység, mindegyiken lehet javítani - mondta Nagy Márton. Magyarország a munka termelékenysége alapján az EU középmezőnyébe tartozik, de az ágazatok között jelentős az eltérés ebben. A vegyipar, a gyógyszeripar és a bankszektor termelékenysége már megfelelő a miniszter szerint.

Beszélt arról is, hogy a magyar kkv-k digitális intenzitása alacsony uniós összevetésben, pedig az infrastruktúra már nem akadálya ennek. Az innovációval aktívan foglalkozó cégek aránya mind a kkv-k mind a nagyvállalatok között az egyik legalacsonyabb az unióban.

Magyarország gazdasága energia- és erőforrás-intenzívebb az uniós átlagnál, ezért is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a turizmusra, az élelmiszeriparra és a gyógyszeriparra

- vélekedett.

A magyar feldolgozóipar versenyképességét jelzi, hogy a termékexportban magas a komplex, high-tech termékek részaránya, azonban a kulcságazatok exportja jelentősen függ a gyengélkedő Németországtól és környező országoktól.

Jót tesz a minimálbér-emelés a termelékenységnek

2027-re a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára kell hogy emelkedjen, a jelenlegi 43 százalékról. Tanulmányok igazolják, hogy a minimálbér emelése több tényezőn keresztül javíthatja a termelékenységet, például optimális működést alakít ki a fluktuáció csökkentésén keresztül. A minimálbér-emelés hatása 20-30 százalékban hat az országos átlagbérre - mondta.

A bérnek szerinte fontos szerepe van, a megfelelően megválasztott, a gazdaság fundamentumai által támogatott béremelkedés képes növelni a termelékenységet, a minimálbér-emelés növelheti a vállalkozások termelékenységét.

Növelni kell a hatékonyságot

Nagy Elek, az MKIK elnöke kiemelte: a konferencia célja utat mutatni a kkv-knak a hatékonyságnövelés irányába. Hangsúlyozta, hogy a termelékenység az értékteremtés képességének a tükre, megmutatja, hogy a vállalkozók mennyire hatékonyan tudnak a saját erőforrásaikkal gazdálkodni. A következő évek legnagyobb kihívása és lehetősége is az európai versenytársakhoz történő felzárkózás - mondta, megjegyezve: a magyar kkv-k termelékenysége nemzetközi összevetésben kedvezőtlen, és a visegrádi országokétól is elmarad kissé.

A kkv-k sikerességének három fő kritériumát azonosították, ezek a tudás, a piac és a tőke. A siker érdekében a kamara az adatalapú döntéshozatalt és a mesterséges intelligencia felhasználó szintű ismeretének meghonosítását támogatja, a belső piac felméréséhez elemzést és ágazati kutatásokat készít, a kkv-k forráshoz jutását a Demján Sándor Program és a Széchenyi Kártya program támogatja - ismertette.