Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Flags in front of the EU Commission building in Brussels
Nyitókép: artJazz/Getty Images

Vámháború: kiderült, mikor élesednek az EU első ellenlépései

Az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága csütörtök reggel formálisan sajtótájékoztatóban közölte, milyen lépések várhatóak a következő napokban, amikkel választ adnak Donald Trump amerikai elnök súlyos, és helyenként illegálisnak nevezett vámintézkedéseire. Az EU még nem süti el a „kereskedelmi rakétavetőjét”, de rövidesen érkezik az első vámhullám. A vámháború komoly inflációt fog előidézni mindkét fél számára, ezért remélik, hogy az USA előbb-utóbb hajlandó lesz a valóban konstruktív tárgyalásokra is.

Az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságának elnöke és annak az Egyesült Államokkal foglalkozó állandó előadója, Bernd Lange csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatót, az egész világot megrázó, és Európát különösen érintő amerikai vámokkal kapcsolatban.

Bernd Lange szerint „ma a napsütés az egyetlen, ami miatt jó reggelt tudott kívánni, mert Donald Trump igazságtalan lépései nemcsak az Európai Unió, hanem az Egyesült Államok polgárainak is fájdalmasak lesznek”.

Míg korábban Manfred Weber EPP-elnök a neheztelés napjának nevezte, amit Trump a felszabadulás napjaként harangozott be, addig Lange szerint mindenhol áremelkedésekre lehet számítani, ezért ő

az Iifláció napjának keresztelte április 2-át

– idézi a Portfolio.

A bizottsági elnök arra jutott, hogy az amerikai elnök egyáltalán nem nézi, vagy nem akar tudomást venni a két ország közötti kereskedelem realitásairól, mert a valóság az, hogy a termékek átlagos vámmértéke a két fél között mindössze 5 százalék, és hogyha a kereskedelem teljes volumenét nézzük, akkor ez a szám 1,5–2 százalék közé esik.

Ennek fényében úgy értékeli, hogy a 20 százalék vámokat azokkal a minőségbeli sztenderdekkel, és fogyasztóvédelmi előírásokkal próbálja jogos színben feltüntetni, amit az EU-ban hoztak. Ez szerinte teljesen alaptalan érvelés, mert az itteni termelőknek is ezekhez kell tartaniuk magukat, és az összes ilyen szabályt az európai emberek érdekében hozzák.

Annak ellenére, hogy egyes hangok – köztük a magyar kormány tagjai – a tárgyalások hiányáról beszélnek, Bernd Lange kiemelte, hogy az EU folyamatosan próbálkozott, de az amerikai kormányának jelenleg sok szempontból „kusza a felépítettsége, és hiába a magas rangú egyeztetések, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy

a migráció és a kereskedelem kérdéskörébe tartozó döntéshozatalt teljes mértékben magához csatolta Trump”.

Rajta kívül csak Peter Navarro, Trump főtanácsadójának lehet ezekben bármilyen valódi döntési kompetenciája, de ő sem volt hajlandó érdemi egyeztetésekre, hiába utazott Maroa Sefcovic, a bizottság kereskedelmi és gazdasági biztosa kétszer is az elmúlt hétben az USA-ba.

Miután a tárgyalóasztalnál nem jártak sikerrel, április 14-én érkeznek az első ellenlépések.

Ilyenkor a már sokszor emlegetett, valóban súlyos 25 százalékos alumínium- és acélvámok mellett, az amerikai fitnesz- és horgászeszközökre is plusz terheket vetnek ki. Ezeket szimbolikus példaként említette, amik nem igazán sértik az USA nemzeti érdekeit.

Az első válaszhullám tapasztalatai alapján fogják meglépni a másodikat, mert nem akarnak valóban nagy kárt okozni az USA-nak, csak kiegyenlítésben gondolkoznak, ezzel mérsékelve az európaiakra lecsapódó hatásokat is – olvasható.

Ezen túl az indirekt hatásait is figyelembe kell venni a vámháborúnak, mivel az európai piacok nyitottsága miatt most valószínűleg a világ legkülönbözőbb pontjairól akarják majd az EU-ban értékesíteni termékeiket a kereskedők.

Ennek keretében a globális dél államaival is kétoldalú kereskedelmi megállapodások megkötésére készül az EU, legelőször például Indonéziával, akit szintén 30 százalékos vámmal sújtott Trump, pedig az országnak stabilitásra lenne szüksége.

Szó volt az Európa „kereskedelmi rakétavetőjeként” emlegetett Kényszerítés elleni eszközről (ACI) is, amivel az amerikai digitális szolgáltatókat (Meta, X) és a techóriásokat (Google, Amazon) is súlyosan meg tudnák szorongatni. Lange elmondta, hogy egyelőre nem jött el az ideje a fegyver elsütésének, de készen lesznek bevetni, ha a tárgyalások nem válnak konstruktívabbá – írja a gazdasági oldal.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×