Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök a két nappal korábbi parlamenti választások nyomán megalakult munkáspárti kormány első ülését követő sajtóértekezleten a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2024. július 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe

Keir Starmer: Nagy-Britanniának nem érdeke a kereskedelmi háború

A brit miniszterelnök szerint a vámháborúnak nincsenek nyertesei.

Keir Starmer, aki csütörtökön üzleti vezetőket látott vendégül Downing Street-i hivatalában, az előző este bejelentett amerikai importvámokról szólva úgy fogalmazott, hogy Donald Trump amerikai elnök hazájáért cselekedett, mivel erre szól a megbízatása.

A munkáspárti brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brit kormány által a következő napokban és hetekben meghozandó döntéseket is kizárólag a nemzeti érdekek, a brit gazdaság érdekei diktálják majd. Starmer nem részletezte, hogy London milyen válaszlépéseket tervez. Kijelentette azonban:

Nagy-Britannia egyik erőssége, hogy képes megőrizni higgadtságát.

Hangsúlyozta: az amerikai vámintézkedéseknek Nagy-Britanniában és világszerte egyaránt gazdasági hatásai lesznek, a kereskedelmi háborúknak azonban nincsenek nyertesei, és Nagy-Britannia nemzeti érdekeit nem is szolgálná egy ilyen kereskedelmi konfliktus. Starmer a londoni kormányfői hivatalban tartott csütörtöki üzleti találkozón elmondta, hogy folytatódnak az Egyesült Államokkal kezdett tárgyalások egy kétoldalú gazdasági megállapodásról.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy csak olyan megállapodásra lesz hajlandó, amely a brit nemzeti érdekeket szolgálja. Úgy fogalmazott, hogy a brit kormánynak "cselekvési eszközök egész sora" áll rendelkezésére, és

bár a cél a megállapodás elérése Washingtonnal, semmiféle intézkedési lehetőséget nem lehet kizárni.

A brit kormányfő szerint az amerikai vámintézkedésekkel új korszak kezdődik, és Nagy-Britanniának szembe kell néznie ezekkel a kihívásokkal, de ezt gyakorlatias, higgadt módon, nyugodt fejjel kell tennie. A brit kormányfő csütörtöki nyilatkozatának és az üzleti vezetőkkel tartott találkozójának előzményeként Donald Trump szerda este ismertette az új "viszonossági importvámokról" szóló rendeletét.

A rendelet alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be: az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli. Az importjárművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.

Trump bejelentése után a Brit Iparszövetség (CBI) állásfoglalásban szólította fel a brit kormányt a vámjellegű ellenlépések elkerülésére. A szervezet is leszögezte, hogy a brit üzleti szektor egyértelmű álláspontja szerint egy kereskedelmi háborúnak nem lennének nyertesei, és

Nagy-Britanniának olyan kimért, arányos hozzáállásra van szüksége, amellyel elkerülhető a további eszkaláció.

A CBI szerint a megtorló jellegű vámpolitikai ellenlépések csak még tovább fokoznák a beszállítói hálózatokban keletkezett felfordulást, visszafognák a beruházásokat és árfolyamkilengéseket szítanának.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×