Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa.

Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Legutóbb szeptemberben változott az alapkamat, akkor a testület 25 bázispontos csökkentésről határozott.

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a bejelentés után. A kialakult helyzetre a jegybank – amelyet most már Varga Mihály vezet – sajtótájékoztatón reagált kedd délután.

„Az inflációs cél elérése későbbre tolódik” – jelentette be az elnök, hozzátéve a pálya a vártnál magasabban alakul. Mint mondta, a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett.

Makrokörnyezet

Ezt követően a környezetről beszélt.

A globális infláció csökkenése tavaly ősszel megállt, felfele mutató inflációs kockázatok jelentek meg, az átárazások "erősebben alakultak", de vannak motorjai is a gazdasági növekedésnek, és az adósság is csökkenő pályán lehet a következő időszakban.

Kedvezően hatott a kockázatvállalási hajlandóságra a béketárgyalás közelsége – mondta még.

Ugyanakkor az európai kiadásnövelő tervek a hozamok emelkedésére mutatnak.

Szólt még arról is, hogy az árréskorlát csökkenteni fogja az inflációt, de a pénzromlás üteme idén így is a toleranciasáv fölött alakul: 4,5-5,1 százalék várható, 2026-ban 2,9-3,9 között alakulhat a fogyasztóiár-index.

Varga Mihály szerint a gazdasági növekedés egyre stabilabb környezetben alakul majd, a folyó fizetési mérleg többlete pedig tartósan magas marad.

A foglalkoztatási ráta továbbra is magas, a munkanélküliség alacsony, ezek együtt stabilizálják a fogyasztást, amelyet növelhetnek az adócsökkentések, a hitelpiac élénkül, igaz, a vállalati hitelezésben csak az év második felében várható fellendülés.

Megerősítette azt is, hogy az infláció felfelé mutató kockázatai is erősödnek.

Monetáris politika - árstabilitás

A piaci szolgáltatások és az élelmiszerek inflációja szerinte igen magas, ezért is volt szükség az árrésstopra.

Ezen körülmények között maradt a jegybanki alapkamat és a kamatfolyosók széleinek szintje is a korábbin.

Nyomatékosította: az inflációs cél elérése későbbre tolódik, óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség e nemzetköz körülmények között is.

Kérdések - válaszok

Ha tartósan magas marad az infláció, módosulhatnak a most megtartott számok? Kizárt, hogy az MNB kamatot csökkentsen? 6,5 százalékon tetőzhet az infláció ősszel? Eltűnne a reálkamat? Hogy kezelne a jegybank egy ilyen szituációt?

A döntés úgy fogalmazott, a Monetáris Tanács úgy látja, huzamosabb ideig nem lesz ok a csökkentésre. Az az inflációs pálya, amit fölrajzoltunk, szintén alapos megfontolás után született. Mi most ezt a döntést hoztuk. Olyan típusú kockázatot mérlegeltünk, amelyek befolyásolják a következő hetek-hónapok alakulását. Indokolt esetekben sűrűsödhet az ilyen kamatdöntő ülés. A kamatfolyosóval kapcsolatban sem merült fel döntés.

Kamatemelésre számíthatunk-e? Mi lesz az MNB saját tőkéjével?

Azon dolgozunk, hogy a jegybank saját tőkéje pótlásra kerüljön, de a legfőbb cél az árstabilitás fenntartása és erősítése, ehhez szabunk minden mást. Az alapkamat változatlanul tartását tárgyalta a Monetáris Tanács a keddi napon.

Idén lehet-e még kamatvágás?

Erre azt hiszem, válaszoltam már.

Árrésstop: mikorra várható hatás? Mikor lehet indokolt a kivezetés? Egyetértett-e vele a jegybank? Mit okoz az inflációban?

A jegybank együttműködik a kormánnyal az inflációellenes intézkedésekben. Az árrésstop új eszköz, korábban ilyen nem volt, elemezzük mi is. Azzal számolunk, hogy az árrések korlátozása áprilisban és májusban 0,8 százalékkal korlátozza az inflációt. Februárban 5,6 százalékon tetőzött az infláció.

Lehet-e vádemelés a jegybanknál folyó nyomozásból? Számítanak-e elmarasztalásra? Az ÁSZ-jelentés alapján akár 80 milliárd forintos tőkepótlásra is szükség lehet. Visszakapja-e a pénzt a jegybank? Lehet-e szó Matolcsy György felelősségéről?

Az alapítványok ügyében március közepén tartottunk egy sajtótájékoztatót. A következő a helyzet: kiemeltem többször, hogy az MNB új vezetése szüneteltesse, felszámolja, visszafogja azokat a tevékenységeket, amelyek nem tartoznak hozzá. Ebbe a körbe tartozónak érzem az alapítványokat is, racionalizáljuk a működést. Az MNB jogi felelősséggel tartozik az alapítványok működéséért. A vizsgálattal magával kapcsolatban az ügyészség tud válaszolni, az alapítvánnyal kapcsolatos kérdésre az alapítvány válaszol.

Tarthatónak tartja a költségvetési hiányt a közölt várakozások mentén?

A kormányhoz hasonlóan a jegybank is elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett. Azt gondolom, ebben a kérdésben nincs elmozdulás.

Lesz-e az növekedési hitelprogramhoz hasonló programja az MNB-nek a hitelezés beindulása érdekében?

Minden mértékadó elemzés szerint nem árazási probléma van, nem is likviditási, a magyar bankrendszer tőkeellátottsága rendben van. A bizonytalanság, a piaci kilátások, a kereseti oldal az, amiben változásra van szükség.

Könyörtelenül fellépnek az inflációval szemben, ezt mondták, de a számok nem ezt mutatják. De mintha nem változna a monetáris szigor. Októberben még 3,2 százalék volt az infláció, most 5,6. Miért tolerálja az inflációt most a jegybank?

Március 4. óta vagyok hivatalban. A monetáris politika szigorúbb lett az inflációval szemben, ezt innen kell számolni. A toleranciasáv 2-4 százalék. Amíg ebben nincs az infláció, addig nincs más választás, mint a szigor. Tesszük a dolgunkat. A Monetáris Tanács egységes és határozott álláspontot képvisel.

A növekedés támogatása nem szempont a kamatdöntések során? A kormány 3,2 százalékkal számolt, nyomás lehet a költségvetésen.

A jegybanktörvény világosan meghatározza a preferenciasorrendet. Ebben most van még teendőnk az árstabilitás, a stabilitás elérésében. A költségvetés nyomásába mi nem kívánunk beleszólni.

Az MNB alapítványi vizsgálata került át az ÁSZ-hoz vagy az ügyészséghez? Vagy ez egy saját vizsgálat?

Nincs ellentmondás. Az MNB vizsgálata folyik az Optimánál, alapos munkát kértem az új vezérigazgatótól. Ha lesz közlendő, teszünk bejelentést.

Magyar adósságpálya: mennyire lehet abban bízni, hogy ez dinamikusan csökkenő lesz a következő időszakban?

Nem hallottam még olyan bejelentést, jelzést, hogy változik a várakozás ezzel kapcsolatban.

A magyarnál alacsonyabb inflációs célok vannak máshol az EU-ban, módosítják a magyar célt?

Ilyen napirendünk ma nem volt.

Adott esetben meg is szűnhetnek az MNB alapítványai? Az ÁSZ elég sok vizsgálatot végzett az elmúlt években, hogyhogy nem tettek feljelentést?

A múlt héten hivatalos levélben fordultam a miniszterelnökhöz, azt kértem, a jegybank ilyen tevékenységeit tekintsük át. Olyan struktúra kell, amely az alapvető feladatokra koncentrál. A szabályozási feladat a kormánynál van.

Nagy Márton azt mondta, növekszik az infláció, Varga Mihály azt, hogy csökken.

Az élelmiszer-infláció alakulhat másként, mint a teljes infláció. Azzal számolunk, hogy a megkezdett egyeztetésnek köszönhetően az infláció csökkenni fog, a szolgáltatások körében is. Azt gondoljuk, februárban tetőzött az infláció.