Infostart.hu
eur:
369.21
usd:
335.81
bux:
143200.71
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
(B-j) Alar Karis észt, Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván államfő, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Edgars Rinkevics lett államfő sajtóértekezletet tart a vilniusi elnöki palotában 2025. február 9-én. A vezetők annak alkalmából találkoztak, hogy Észtország, Lettország és Litvánia elektromos rendszere az előző napon teljesen levált az orosz és a fehérorosz villamosenergia-hálózatokról, és csatlakozott az európai elektromos hálózatra (CESA) a LitPol Link nevű lengyel-litván csatlakozáson keresztül.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara

Ursula von der Leyen: történelmet írtak ma a balti országok

A balti országok, Észtország, Lettország és Litvánia teljesen levált az orosz és a fehérorosz villamosenergia-hálózatokról és csatlakoztak az európai uniós villamosenergia-rendszerhez, ami lehetővé tette számukra, hogy megszabaduljanak az Oroszországtól való energiafüggőségtől – közölte az Európai Bizottság vasárnap.

Az orosz és fehérorosz elektromos áramtól való függetlenedés előkészítése során fokozatosan bontották le a három balti országot korábban Oroszországgal és Fehéroroszországgal összekötő távvezetékeket, közben kiépítették az uniós hálózathoz kapcsolódó csatlakozásokat, köztük a Balti-tengerben lefektetett víz alatti kábeleket.

Szombaton lekapcsolták a még megmaradt távvezetékeket is. A balti villamosenergia-rendszer a LitPol Link nevű lengyel-litván csatlakozáson keresztül állt át az európai elektromos hálózatra (CESA). Az átállás 1,6 milliárd euróba került, amit zömében az EU finanszírozott.

A brüsszeli közlemény szerint a három balti ország villamosenergia-hálózata sikeresen integrálódott az EU belső energiapiacába azáltal, hogy első körben Lengyelországon keresztül csatlakoztak az európai uniós hálózathoz. A balti országok energiarendszereinek szinkronizálása nemcsak az egész unió ellátásbiztonságához járul hozzá, hanem a megújuló energia integrálását is támogatja, ami - mint írták - lehetővé teszi olcsóbb energia biztosítását.

Az Európai Bizottság arról tájékoztatott, hogy a három balti állam volt az utolsó az EU-tagállamok között, amelyeknek villamosenergia-hálózatai teljes mértékben az orosz és a fehérorosz rendszeren belül működtek. Ebben a villamosenergia-frekvenciát Oroszország központilag szabályozta, „így kiszolgáltatottá téve őket Oroszországnak” – fogalmaztak. A balti országok mostantól teljes ellenőrzést szereztek saját elektromos hálózataik felett, és erősítik a Balti-tenger keleti régiójának és az EU egészének energiabiztonságát – tették hozzá.

Az uniós végrehajtó testület egy másik közleményben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki Vilniusban vasárnap, a balti országok elektromos hálózatainak uniós csatlakozása kapcsán tartott rendezvényen azt mondta: Észtország, Lettország, Litvánia és az Európai Unió "ma történelmet írt”.

Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal összekötő villamosvezetékek lebontása a szabadságot jelenti, a fenyegetésektől, a zsarolástól való megszabadulást

– jelentette ki.

Közölte, a balti országok már korábban figyelmeztetettek, hogy az Oroszországtól vásárolt olcsó gáznak „rejtett ára” van, mégpedig a függőség ára. Most egy új korszak kezdődik – húzta alá.

A Balti-tenger fenekén nemrégiben megsérül távközlési kábelekkel kapcsolatban von der Leyen hangsúlyozta: Európának és a NATO-nak most minden eddiginél jobban együtt kell működnie a biztonság szavatolására. A létfontosságú hálózati infrastruktúrák biztosítása érdekében első számú a megelőzés, valamint új kábelek lefektetése, majd a kábelek körüli gyanús tevékenységek leleplezése, a gyors reagálás és a szükséges javítás mihamarabbi elvégzése, illetve az elrettentés, amely szerint minden ilyen tevékenység következményekkel jár – húzta alá.

„Az infrastruktúra védelmén túl itt az ideje, sőt legfőbb ideje saját kezünkbe venni biztonságunkat és védelmünket” – fogalmazott Von der Leyen, majd hozzátette: Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország ma erre mutat példát.

Kiemelte: a NATO továbbra is az európai védelem alapja. De - mint hangsúlyozta - a modern hadviselés új technológiát és koordinációt igényel, ahol az európai együttműködés elengedhetetlen. Szavai szerint Európa „régi szövetségese”, az Egyesült Államok új irányt tűzött ki. Ezzel kapcsolatban közölte: Európa felkészült egy erőteljes, de konstruktív párbeszédre Washingtonnal.

Hangsúlyozta továbbá: az „új valóságban” – Ukrajnának nagyobb szüksége van az uniós támogatásra, mint valaha. Az uniós és a G7-partnerek által biztosított támogatás lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy arra összpontosítson, ami a legfontosabb: a haza védelmére – tette hozzá beszédében az uniós bizottság elnöke.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megunta Brüsszel, hogy Magyarországon lassan levegőt se lehet venni, egy lépésre vagyunk a szőnyeg szélétől

Megunta Brüsszel, hogy Magyarországon lassan levegőt se lehet venni, egy lépésre vagyunk a szőnyeg szélétől

Az Európai Bizottság tovább léptette a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárását, mert a kormány nem frissítette a légszennyezés csökkentésére szolgáló programját. Ha nem történnek lépések, akár két hónapon belül az Európai Unió Bírósága elé állhat az állam. A 2020-ban benyújtott Országos Levegőterhelés-csökkentési Program felülvizsgálata 2024-ben lett volna esedékes, az Európai Bizottság tavaly júliusi, még az Orbán-kormánynak küldött felszólítása óta azonban sem az új program, sem a módosított intézkedések nem érkeztek meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarország korábban az ammónia és a finom szálló por kibocsátásánál sem teljesítette a vállalásait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×