Hegedüs Éva elmondta, hogy a december közepén zárult jegyzési időszakban az előzetes 7 milliárd forintos tervvel szemben több mint 21 milliárd forint összegű igény érkezett a részvényekre az intézményi és lakossági befektetőktől és a minősített befektetőnek nem minősülő gazdasági társaságoktól a meghirdetett 13 172-15 054 forint közötti ársávban.

A részvényjegyzés során a társaság 1 220 820 darab, 1000 forint névértékű új törzsrészvény kibocsátásáról döntött, 17,7 milliárd forint új forrást vont be. Ebből a lakossági befektetők 11,5 milliárd forint értékben a törzsrészvények 64,2 százalékát jegyezték le, míg az intézményi befektetők 6,2 milliárd forint értékben a törzsrészvények 35,2 százalékát – ismertette a részleteket.

Közölte: 1864 befektető jegyzett részvényt, közülük 1243-an (67 százalék) a bank mobilalkalmazásán keresztül, a mobilbankkal együtt 90 százalékuk a bank digitális csatornáit használta a jegyzéshez. Ez is a cég digitális üzleti modelljének sikerét igazolja - tette hozzá.

November végén a Gránit Bank több mint 222 000 számlát kezelt, betétállománya túllépte az 1114 milliárd forintot, a hitelállománya pedig 637,5 milliárd forintot ért el. A bank tőzsdei kapitalizációja 262,3 milliárd forintot, a saját tőke piaci értéke 278,7 milliárd forintot tett ki – derül ki a bank prezentációjából.

Hegedüs Éva elmondta, a jegyzést követően

a részvényeik 19,53 százaléka forog majd a tőzsdén, de azon dolgoznak, hogy elérjék a prémium kategóriához szükséges 25 százalékos szintet.

A 4 százalékos tulajdonrészt meghaladó részesedéssel rendelkező tulajdonosok: a TiberisDigital Kft. (Tiborcz István érdekeltsége, 39,19 százalékkal) a Gránit Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program (34,96 százalékkal), a Pannónia Nyugdíjpénztár (6,31 százalékkal), az E.P.M. Kft. (Hegedüs Éva érdekeltsége, a közkézhányad része, 4,15 százalék) és egyéb kisbefektetők (a közkézhányad része 15,39 százalék) – írták a BÉT honlapján elérhető prezentációban.

A Gránit Bank az elmúlt években számos pénzügyi mutatóban - növekedés, profitabilitás, költséghatékonyság, portfólióminőség – tartósan a magyar bankszektor átlaga felett teljesített és a közgyűlés által elfogadott, 2033-ig szóló üzleti tervben hasonló célokat fogalmaztak meg – fogalmazott Hegedüs Éva.

A hosszú távú stratégiában azzal számolnak, hogy az adózott nyereség az idei 21,6 milliárd forintról 2033-ra 122 milliárd forintra, a mérlegfőösszeg a 2023-as 1300 milliárd forintról 6000 milliárd forint közelébe emelkedik. A hitelállomány a 2023-as 528 milliárd forintról 3290 milliárd forintra, a betétállomány pedig 929 milliárd forintról 5162 milliárd forintra nőhet 2033-ra.

Hegedüs Éva szerint a Gránit Bank sikere abban rejlik, hogy ötvözi a tradicionális bankok és a fintech pénzintézetek értékeit.

Elmondta: a bevont források 50 százalékát a vállalati és lakossági hitelezés fejlesztésére, a források 35 százalékát üzletfejlesztésre, akvizíciókra, valamint külföldi terjeszkedésre, a maradék 15 százalékát technológiai, elsősorban a mesterséges intelligencia alapú fejlesztésre fordítják.

Szólt arról is, hogy októberben elindították pénzügyi szolgáltatásaikat a román piacon is.

„Inspiráló”

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója jelentős mérföldkőnek nevezte a pénzintézet régiós összevetésben is jelentős, nyilvános tőkeemeléssel egybekötött tőzsdei bevezetését. A Gránit Bank példája inspiráló: innovációról, digitalizációról és fenntartható növekedéséről szól – mondta, és reményét fejezte ki, hogy a bank példaként szolgálhat majd más vállalatok jövőbeni tőzsdére lépéséhez.

Virág Barnabás, a BÉT elnöke, az MNB alelnöke kitért arra, hogy a 2020-as évek egyik megatrendje és a hosszú távú gazdasági siker egyik alappillére a digitalizáció. A Gránit Bankot egy magyar sikertörténetnek nevezte, amely új technológiai innovációra alapozva érte el sikereit.

Megjegyezte, hogy a gazdasági növekedés egyik jelentős tartaléka a háztartások magas megtakarítási hajlandósága, amely évente a GDP 5-6 százalékát éri el. A magyar családok nettó pénzügyi vagyona a 70 százalékos régiós átlagot jóval meghaladó szinten, a GDP több mint 100 százalékán áll, mintegy 200 milliárd eurót tesz ki, amelynek egy részét érdemes lenne a tőkepiacok felé terelni – fogalmazott.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke szerint a Gránit Bank tőzsdei megjelenése bizonyíték arra, hogy a hazai pénzügyi rendszer tud versenyképes szereplőket kitermelni. Ez tovább erősíti a hazai tőkepiacot, elősegíti a gazdaság versenyképességét és új lehetőséget biztosít a befektetők számára.

Az MNB, mint a pénzügyi rendszert felügyelő intézmény számára különösen fontos a pénzügyi rendszer diverzifikációja, amely a versenyképes gazdaság és fenntartható növekedés alapja. Fejlett gazdaság nem létezhet fejlett tőkepiac nélkül – tette hozzá.

A Gránit Bank részvényeinek árfolyama a délelőtti kereskedésben 16 ezer forintig emelkedett, magas forgalomban.