Túlszaporodtak a szarvasok – mondta az InfoRádiónak Hopp Tamás, a Zalai Gímszarvasért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Hozzátette: a II. világháború háború után nagyon megfogyatkozott az állomány, az akkori vadászok elkezdték erősen kímélni a szarvasokat. A 80-as évek vége felé már a szakemberek azt kezdték érezni, hogy kezd sok lenni a szarvas, de még mindig nem volt annyi, mint ma.

"Túlkíméltük az állományt. A hivatásos vadászok is kímélték, meg a sportvadászok is. Mindenki azt szerette volna, hogy több legyen, még több, csak egy idő után túl sok lett. Ez pedig az állat és az ember számára sem jó" – hangsúlyozta a szakember.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az állatok, ha nagyon fölélik a környezetüket és túl sokan vannak, akkor korcsosulhatnak. Példaként említette, hogy több bikát ölnek meg az egymás közötti harcában, mert sokan vannak és harcolnak a tehénért, és ez véres küzdelem lehet, míg ha normális az állomány, akkor a gyengébb belátja, és inkább lelép.

Emberi szempontból pedig a fő probléma a mezőgazdaságban okozott vadkár, mert néhány százalék terméskiesés még elviselhető, de amikor a termés felét megette a vad, az tarthatatlan.

"A szarvasállomány megfelezésére volna szükség. A terítéket tíz százalékkal minden évben emelni kéne, amíg el nem érjük a megfelelő mennyiséget. Ezt azonban nem szívesen csinálják a vadászok, mert ők is azt szeretik, ha sok a vad az erdőben" – mondta az InfoRádióban Hopp Tamás, a Zalai Gímszarvasért Alapítvány kuratóriumának elnöke.