Több évre szóló bérmegállapodás kidolgozásáról, a garantált bérminimum lehetséges átalakításáról egyeztettek a munkaadók és a munkavállalók képviselői. A megbeszélésen képviseltette magát a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP), valamint a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is. Így a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) teljes munkaadói és munkavállalói oldala jelen volt.

A találkozón részt vevő szervezetek a munkaerőpiac és a gazdasági helyzet feltérképezése alapján egyetértettek abban, hogy szükség van a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére, figyelembe véve a lehetőségeket.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta, várhatóan a tavalyi recesszió után idén mintegy 2 százalékos gazdasági növekedést lehet elérni alacsony infláció mellett. Ez behatárolja a lehetőségeket, de van még mozgástér a bérfelzárkóztatásra.

Áttekintették a két minimális bértételre épülő modellt, amely magyar specialitásnak tekinthető azzal, hogy van egy garantált bérminimum, ami figyelembe veszi a szakképzettséget. A szakszervezetek megtartnák ezt a megoldást, a munkaadói oldal pedig nyitott erre - fogalmazott Perlusz László. Hozzátette, el tudnak képzelni egy olyan rendszert, amelyben megmarad egy egységes minimálbér – amelynek felzárkóztatása folyik tovább évről évre, akár reálértékben is –, és emellett egy olyan garantált bérminimum rendszert lehetne kialakítani 3-4 év alatt, amely hasonlít egy bértarifa-rendszerhez.

"Az egyes ágazatok sajátosságait, a különböző munkakörökhöz szükséges középfokú végezettségeket, és a teherbíró képességeket is figyelembe vesszük, tehát talán bonyolultabb, de mégis a magyar sajátosságokat figyelembe vevő rendszert tudunk kialakítani" – magyarázta a főtitkár.

Kiemelte, hogy a munkaadónak és a munkavállalónak is nagyon fontos a stabilitás, de a 2017-es hat évre szóló bérmegállapodáshoz hasonlóra most nincs lehetőség a gazdasági helyzet bizonytalansága miatt, de három évre szerinte meg lehetne állapodni. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi, hatéves egyezségben a reálkeresetek növekedéséhez a közterhek csökkentését vállalta a kormány. Az egyezség hatására növekedett a gazdaság, gyarapodtak a munkavállalók, a munkaadók és az állam is, mert miközben jelentősen csökkent a szociális hozzájárulási adó, a kiesést ellensúlyozta az áfa- és az szja-bevétel, valamint a nyugdíjjárulékokból befolyó összeg.

A tárgyalások következő fordulóját szeptember 18-án már a kormánnyal tartják. Perlusz László optimista abban, hogy a résztvevőknek addigra sikerül egy komplett javaslatcsomagot készíteni, a kormánytól pedig azt várja, hogy bérmegállapodás érdekében enyhítsen az adó- és a járulékrendszeren. Mint mondta, a csütörtöki megbeszélés után most sokkal optimistább, mint azelőtt.

A tárgyalásokat követően a munkavállalói oldalról is komoly esélyt lát nagyobb mértékű béremelésre, illetve a több éves megállapodásra Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban azt mondta,

a hároméves időszakra úgy tekintenek, mint egy átmeneti időre, aminek végére a bérstruktúra átalakítását követően 2027. január 1-ével bevezetésre kerülhet az új minimálbér konstrukció.

Megegyezés volt a tárgyaláson a munkaadói és a munkavállalói oldal között az európai uniós minimálbér irányelv figyelembevételével megállapított referencia értékben.

"Ez az a viszonyítási alap, amely a jövőben egyfajta irányként szolgálhat a minimálbér meghatározása során. Az a döntés született a felek között, hogy ez a referenciaérték a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított úgynevezett rendszeres bruttó átlagkereset mértéke legyen. Ez a fogalom takarja egyébként a bruttó átlagkeresetet, a jutalom, a prémium és az egyhavi külön juttatás nélküli összegekkel számolva" - fejtette ki Mészáros Melinda. Megjegyezte: ez nagyon fontos, mert kiindulási pontot jelent az elkövetkező tárgyalásokhoz.

Konkrét számokról nem beszélt, de azt elmondta, hogy a kiszámításnál vagy a megelőző év, vagy a tárgyév első nyolchavi időszakára számított referenciaértékének az 50 százaléka lehetne szándékuk szerint a minimálbér. Hozzátette, hogy a jelentős emelést biztosító referenciaérték garancia arra, hogy a megélhetési költségeket a minimálbéren foglalkoztatottak is tisztes bérezésből tudják fedezni.

A szakszervezeti vezető kiemelte, hogy a garantált bérminimum kialakításánál a kormányzatnak is jelentős szerepet kell vállalnia, a többi között az ágazati párbeszédre vonatkozó törvény számos pontját is módosítani kell még ebben az évben a szociális partnerek javaslatai alapján ahhoz, hogy a hároméves időszak alatt a munkaadók és a munkavállalók szervezetei felkészülhessenek, és ágazatszerződéseket hozhassanak létre.

Mészáros Melinda szerint a munkavállalói oldal is optimista az ágazatok megerősítését célzó, strukturális átalakításokat hozó javaslatok tekintetében, illetve hogy a tarifaszerződések kialakítását támogassák.

"A munkaadói oldalon teljes egység még nem alakult ki a kérdésben, de bízom benne, hogy szeptember 18-ára ez olyan módon körvonalazódik, hogy a partnerek a konkrétumokról tudnak egyeztetni. A munkavállalói oldalnak van már konkrét elképzelése és javaslata az ágazati párbeszéd törvény átalakítására. Lényeges és fontos kérdés, hogy legyen munkaadói partner, akivel az ágazati szakszervezetek tárgyalni tudjanak, teremtsük meg a valós feltételrendszerét annak, hogy ezek az ágazati megállapodások kiterjesztésre kerülhessenek, a kormány pedig vállaljon garanciát arra vonatkozóan, hogy az ágazati párbeszéd bizottságok hatáskörét, működési feltételrendszerét, és nyilván a kiterjesztést a jövőben kellő garanciával, kötelező erővel biztosítja" - összegezte a Liga Szakszervezetek elnöke.