Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.23
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Cavan Images/Getty Images

Új részletek az európai e-mobilitás fejlesztésére irányuló magyar akciótervről

Minap mutatta be az EU-s országok számára előterjesztett, az „elektromos közlekedés térnyerését célzó akcióterv” részleteit a Nemzetgazdasági Minisztérium. A témáról Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár nyilatkozott részletekbe menően.

Egy induló javaslatcsomagról van szó, amelynek finomítása a következő időszakban fog megtörténni – szögezte le az államtitkár a Portfoliónak nyilatkozva. Fábián Gergely szerint a csomag célja, hogy terelje a vitát és beszélgetést indítson a témáról. Fontos, egy európai programról van szó, nem önálló költségvetési támogatásokról – tette hozzá.

A javaslat szerint új autó vásárlás esetében 4500 euró támogatást lehetne igényelni, ezt az összeget a korábbi német támogatási programra alapozták. Abban már megoszlik az EU-s országok véleménye, hogy támogatnak-e ilyen keresletoldali ösztönzőket.

„Az egyszerű, egységes támogatás és a differenciálás mellett is vannak érvek. A következő időszak feladata lesz, hogy erről dűlőre jussunk”

– fogalmazott.

A használt autók támogatásáról egyelőre kevés részletet lehet tudni, az államtitkár szerint kiindulópontnak az új autóknál javasolt 4500 eurót kell tekinteni. Mint mondta, a használt elektromos autók piacát ugyanúgy meg kell támogatni, mint az új autókét, hiszen az visszahat az új autó piacra. Hozzátette, hogy az elektromos autók értékének jelentős részét az akkumulátor adja, így annak nyomon követése, élettartama lekövetésének sztenderdizációja is segíthet az értékmeghatározásban és ezáltal a piacteremtésben. Megvan persze annak is a kockázata, hogy a kereskedők a támogatások összegét rögtön beépítik az árakba, de ezt a megfelelő részletszabályok kidolgozásával el lehet kerülni.

A javaslatcsomag kapcsán Fábián Gergely leszögezte, a cél, hogy a „nettó zéró” iparágakhoz hasonlóan az elektromos autóknak is legyen egy törvényük, amelyik meghatározott keretet teremt az iparág és a piac számára.

Mint hangsúlyozta, az európai gazdaságnak rendkívül fontos pillére az autóipar – „13 millió munkahelyről beszélünk közvetve, közvetlenül” –, ezért érdekük az országoknak, hogy a zöld átmenet sikeres legyen.

Ha ez nincs meg akkor a vevők elbizonytalanodhatnak, aminek negatív tovagyűrűző hatásai lehetnek a lakosságra és a gazdaságra nézve egyaránt.

A csomag több pontja vonatkozik a töltőinfrastruktúra, illetve a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére, hiszen ez komoly korlátot jelent az elektromobilitás terjedésében. „A hálózatfejlesztés esetében a potenciális jelöltek mindig azt mondják, hogy nehéz nyereségesen üzemeltetni. Ezzel szemben az autó tulajdonosok azt mondják, hogy nincs elég töltőpont” – mutat rá az érdekellentétre Fábián Gergely.

Az viszont látszik, hogy nagyon komoly bővülést kell elérni a töltőhálózatban és a támogató infrastruktúrában, ami támogatás nélkül nem fog menni. A háztartási töltőállomások számára állomásonként 900-1500 euró támogatás bevezetését javasolta a kormány. Ezt a gyakorlatban az eszközök felszerelésére lehetne igényelni.

„A javaslatban szereplő 15-15 milliárd euró nyilvános hálózatfejlesztésre és töltőfejlesztésekre, plusz 20 milliárd euró házitöltő fejlesztésekre, európai szinten markáns növekedést tud eredményezni a penetrációban” – mondta Fábián Gergely hozzátéve: a javaslatokkal a cél egy kiszámítható, gördülékeny átállási pálya biztosítása a 2035-ös (az új robbanómotoros autók értékesítésének megszüntetését jelölő) céldátumig.

EU-s szinten 2035-ig a kormány legalább 100 milliárd euróra tett javaslatot a program teljes keretét illetően.

Emellett vannak állami támogatási lehetőségek, lazább szabályok, amelyek kifejezetten az autóipart, illetve az autóipari értéklánc támogatását szolgálhatják. Fábián Gergely szerint a program finanszírozásához jelenleg is lehet forrásokat találni az EU-s költségvetésben, illetve a 2028-as költségvetési ciklusban további pénzeket allokálni a programra.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×