Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Nyitókép: Cavan Images/Getty Images

Új részletek az európai e-mobilitás fejlesztésére irányuló magyar akciótervről

Minap mutatta be az EU-s országok számára előterjesztett, az „elektromos közlekedés térnyerését célzó akcióterv” részleteit a Nemzetgazdasági Minisztérium. A témáról Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár nyilatkozott részletekbe menően.

Egy induló javaslatcsomagról van szó, amelynek finomítása a következő időszakban fog megtörténni – szögezte le az államtitkár a Portfoliónak nyilatkozva. Fábián Gergely szerint a csomag célja, hogy terelje a vitát és beszélgetést indítson a témáról. Fontos, egy európai programról van szó, nem önálló költségvetési támogatásokról – tette hozzá.

A javaslat szerint új autó vásárlás esetében 4500 euró támogatást lehetne igényelni, ezt az összeget a korábbi német támogatási programra alapozták. Abban már megoszlik az EU-s országok véleménye, hogy támogatnak-e ilyen keresletoldali ösztönzőket.

„Az egyszerű, egységes támogatás és a differenciálás mellett is vannak érvek. A következő időszak feladata lesz, hogy erről dűlőre jussunk”

– fogalmazott.

A használt autók támogatásáról egyelőre kevés részletet lehet tudni, az államtitkár szerint kiindulópontnak az új autóknál javasolt 4500 eurót kell tekinteni. Mint mondta, a használt elektromos autók piacát ugyanúgy meg kell támogatni, mint az új autókét, hiszen az visszahat az új autó piacra. Hozzátette, hogy az elektromos autók értékének jelentős részét az akkumulátor adja, így annak nyomon követése, élettartama lekövetésének sztenderdizációja is segíthet az értékmeghatározásban és ezáltal a piacteremtésben. Megvan persze annak is a kockázata, hogy a kereskedők a támogatások összegét rögtön beépítik az árakba, de ezt a megfelelő részletszabályok kidolgozásával el lehet kerülni.

A javaslatcsomag kapcsán Fábián Gergely leszögezte, a cél, hogy a „nettó zéró” iparágakhoz hasonlóan az elektromos autóknak is legyen egy törvényük, amelyik meghatározott keretet teremt az iparág és a piac számára.

Mint hangsúlyozta, az európai gazdaságnak rendkívül fontos pillére az autóipar – „13 millió munkahelyről beszélünk közvetve, közvetlenül” –, ezért érdekük az országoknak, hogy a zöld átmenet sikeres legyen.

Ha ez nincs meg akkor a vevők elbizonytalanodhatnak, aminek negatív tovagyűrűző hatásai lehetnek a lakosságra és a gazdaságra nézve egyaránt.

A csomag több pontja vonatkozik a töltőinfrastruktúra, illetve a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére, hiszen ez komoly korlátot jelent az elektromobilitás terjedésében. „A hálózatfejlesztés esetében a potenciális jelöltek mindig azt mondják, hogy nehéz nyereségesen üzemeltetni. Ezzel szemben az autó tulajdonosok azt mondják, hogy nincs elég töltőpont” – mutat rá az érdekellentétre Fábián Gergely.

Az viszont látszik, hogy nagyon komoly bővülést kell elérni a töltőhálózatban és a támogató infrastruktúrában, ami támogatás nélkül nem fog menni. A háztartási töltőállomások számára állomásonként 900-1500 euró támogatás bevezetését javasolta a kormány. Ezt a gyakorlatban az eszközök felszerelésére lehetne igényelni.

„A javaslatban szereplő 15-15 milliárd euró nyilvános hálózatfejlesztésre és töltőfejlesztésekre, plusz 20 milliárd euró házitöltő fejlesztésekre, európai szinten markáns növekedést tud eredményezni a penetrációban” – mondta Fábián Gergely hozzátéve: a javaslatokkal a cél egy kiszámítható, gördülékeny átállási pálya biztosítása a 2035-ös (az új robbanómotoros autók értékesítésének megszüntetését jelölő) céldátumig.

EU-s szinten 2035-ig a kormány legalább 100 milliárd euróra tett javaslatot a program teljes keretét illetően.

Emellett vannak állami támogatási lehetőségek, lazább szabályok, amelyek kifejezetten az autóipart, illetve az autóipari értéklánc támogatását szolgálhatják. Fábián Gergely szerint a program finanszírozásához jelenleg is lehet forrásokat találni az EU-s költségvetésben, illetve a 2028-as költségvetési ciklusban további pénzeket allokálni a programra.

Címlapról ajánljuk
Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre is jelezhető, hogy mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – erről publikáltak magyar kutatók tanulmányt egy rangos nemzetközi lapban. Az elemzés alapját az Országos Mentőszolgálat több mint 114 ezer esete jelentette. Az InfoRádió Pál-Jakab Ádámot, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidensét, a tanulmány első szerzőjét kérdezte.

Vízstratégia: a helyi szennyvíztisztításnak is szerepe lehetne

A készülő új vízgazdálkodási stratégia egyik fontos eleme lehet a megtisztított háztartási szennyvíz helyben tartása és hasznosítása. Az InfoRádióban nyilatkozó szakember szerint felül kell vizsgálni a több mint húsz éve alkalmazott hazai gyakorlatot, mert az egyedi szennyvíztisztítók használatát jelenleg településenként eltérő szabályok korlátozhatják.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Ha kismértékben is, de tovább emelkedett a klímaváltozás fő felelősének tartott üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2026 első felében. A kibocsátáscsökkentési folyamat országonként és ágazatonként egyenetlenül zajlik: a két legnagyobb kibocsátónak számító Kínában és az Egyesült Államokban csökkent az emisszió, míg India és Brazília kibocsátása nőtt; az emisszió növekedéséhez legnagyobb mértékben a közúti közlekedés járult hozzá, a villamosenergia-ipar és a feldolgozóipar kibocsátása viszont csökkent. A hőmérséklet-emelkedés a csúcspontján már a legoptimistább forgatókönyv szerint is 1,8 fokkal haladja majd meg az iparosodás előtti szintet, de a legtöbb szcenárió magasabb csúcsértékeket vetít előre, már a következő évtizedekre. Ezzel együtt még mindig lehetséges a hőmérséklet csökkentése és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×