Infostart.hu
eur:
387.36
usd:
333.47
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
LONDON, ENGLAND - JUNE 05: EU Economy Commissioner Paolo Gentiloni, Eurogroup President Paschal Donohoe, World Bank President David Malpass, Italian Finance Minister Daniele Franco, French Finance Minister Bruno Le Maire, Canadian Finance Minister Chrystia Freeland, British Chancellor of the Exchequer Rishi Sunak, IMF Managing Director Kristalina Georgieva, German Finance Minister Olaf Scholz, U.S. Treasury Secretary Janet Yellen, Secretary-General of the Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) Mathias Cormann and Japanese Finance Minister Taro Aso pose for a family photo during the G7 finance ministers meeting at Lancaster House on June 5, 2021 in London, England. The issue of a US-proposed global minimum corporation tax rate loomed over the two-day meeting of finance and economic officials from the G7 nations, ahead of next weeks G7 Summit. (Photo by Henry Nicholls - WPA Pool/Getty Images)
Nyitókép: Henry Nicholls - WPA Pool/Getty Images

Gyorsulni látszik a pénzromlás az OECD-tagállamokban

Májusban átlagosan 5,9 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves növekedése az áprilisi 5,7 százalékról.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban májusban átlagosan 5,9 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves növekedése az áprilisi 5,7 százalékról. Egy éve májusban 6,6 százalék volt az átlagos infláció.

A párizsi székhelyű szervezet honlapján kedden közzétett adatok szerint májusban a 38 OECD-ország közül 18-ban gyorsult és 13-ban lassult az infláció.

Az OECD-ben éves összevetésben az energiaárak 2,5 százalékkal nőttek májusban az áprilisi 0,1 százalékos csökkenést követően. Az élelmiszerárak növekedése áprilishoz hasonlóan májusban is 4,8 százalék volt.

Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított májusi maginfláció 6,1 százalék volt az áprilisi 6,2 százalék után.

Az infláció a G7-országokban 2,9 százalék volt májusban, áprilishoz hasonlóan, míg a G20 országokban az áprilisi 7,1 százalékról 7,3 százalékra emelkedett májusban éves összevetésben.

Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) az áprilisi 2,4 százalékról májusban 2,6 százalékra változott, a maginfláció pedig 2,7 százalékról 2,9 százalékra gyorsult. A júniusi előzetes adatok azt mutatták, hogy az eurózóna inflációja 2,5 százalékra lassult.

Az OECD-ben tavaly átlagosan 6,9 százalékos inflációt mértek a 2022. évi 9,5 százalék után. A lassulásban döntő szerepe volt annak, hogy éves átlagban 0,9 százalékkal csökkent az energiaár a 2022. évi 29,6 százalékos növekedéssel szemben. Tavaly az élelmiszerek átlagos drágulása 10,5 százalék volt a 2022. évi 13,2 százalékot követően. Az OECD-ben az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció tavaly átlagosan 7 százalék volt az egy évvel korábbi 6,7 százalék után.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×