A tárcavezető szerint a légi kikötő óvatos becsléssel is elérheti az évi 20 milliós utasforgalmat az évtized végére, ha megvalósulnak a fejlesztések. A társtulajdonos Vinci az előző tulajdonosnál sokkal nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik, részvétele azért is kedvező, mert üzemeltető és tulajdonos egyszerre, így a lehető leghatékonyabb működtetésben érdekelt - hangsúlyozta.

A repülőtér bővítéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésének finanszírozási lehetőségeit még vizsgálja az állam, de a tervezéseket mielőbb el akarják kezdeni, hogy

2032-ben megnyílhasson a 3-as terminál.

A tervezési-kivitelezési ütemtervek ősszel elkészülhetnek. Különösen a gyorsvasút kiépítése jelent komoly műszaki kihívást, mert minden bizonnyal le kell majd vinni a vonalat a föld alá. Az már most biztos, hogy a repülőteret kiszolgáló, forgalombővítéshez szükséges közúti-vasúti fejlesztések költsége meghaladhatja az 1 milliárd eurót. Megerősítették: a gyorsforgalmi út fejlesztése és a repülőtér közvetlen vasúti összeköttetésének megteremtése a kormány feladata. A kormány a következő 2 hónapban dönti el, hogy melyik műszaki specifikációkat fogadja el a vasút és a gyorsforgalmi út kialakítása ügyében. Nincs döntés arról, hogy a repülőtéri gyorsvasút kínai finanszírozással valósul meg.

A kiadásokra a 2025-ös költségvetésből is lehet keret, de az állami támogatás mellett piaci szereplők, például koncessziós üzemeltetés is elképzelhető.

Nagy Márton elmondása szerint harmadik félként a katari állami befektetési alap is tulajdont szerezhet a budapesti repülőtérben. Erről a mostani tulajdonosok együtt döntenek majd, a harmadik fél részesedése 10 százalék alatti lehet.

A miniszter értékelése szerint a repülőtér 3,1 milliárd eurós vételára reális, a piaci várakozásoknak megfelel, a résztvevő felek a tulajdonrészükkel arányos kifizetést vállaltak, így lett a magyar államra jutó rész 2,48 milliárd euró. Ennek fedezetét egyenlő arányban a költségvetésből, EXIM-hitelből és nem stratégiai jelentőségű állami vagyonelemek értékesítéséből teremtették elő. A hitelezői konzorcium az előző tulajdonos 1,44 milliárd eurós kölcsönét meghosszabbította.

A Budapest Airport Zrt. társbefektetője, a Vinci képviseletében Nicolas Notebaer elnök-vezérigazgató gyors és hatékony tranzakcióként szólt az adásvételről. A társaság az infrastruktúra-koncessziós cégek között a legnagyobbak közé tartozik évi 5 milliárd eurós forgalommal, beruházásainak összege évi 1 milliárd euró, repülőtereket 20 éve üzemeltet világszerte, ezzel a tevékenységével évente csaknem 300 millió utast szolgál ki. A budapesti repülőtér a tervek szerint komoly fejlődés előtt áll, a Vinci a légitársaságokkal kiépített kiváló kapcsolatait felhasználva új, hosszú távra szóló járatokat hozhat a magyar fővárosba - mondta.

Az állammal közösen vállalt beruházások segíthetnek kihasználni az ország adottságaiban rejlő lehetőségeket, a felek ezek tervezésében is hosszú távon gondolkodnak, Nicolas Notebaer szerint a Vinci a 2080-as évekig, stratégiai szinten tervez. Az elnök-vezérigazgató üdvözölte, hogy Magyarország nyitott befektetői környezetet biztosít, és hangsúlyozta: biztos abban, hogy az elosztóközpont-szerepet a repülőtéri fejlesztések is erősíteni fogják. A beruházások során a lehető legkomolyabb mértékben figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, a zéró kibocsátás 2030-ra elérhető a budapesti légikikötőben - tette hozzá.