Kína is önellátó akar lenni a chipgyártásban, akárcsak az Amerikai Egyesült Államok és Európa - mondta az Inforádióban Koi Tamás. Mint mondta Kína elsősorban a nagy komplexitású chipek gyártásában nem önellátó. Olyan nagyon összetett áramkörökre kell gondolni, amelyek adatközpontokban működnek.

"Mostanában sokat beszélünk a mesterséges intelligenciáról, amelyeket rendkívül összetett szerverhálózat működtet a háttérben. Ezekhez kellenek a nagy komplexitású és bonyolult chipek. Ellenben ezek nagyon drágák és Kína számára jelenleg ez a technológia elérhetetlen" - magyarázta a HWSW munkatársa. 2009-től ugyanis egyre komolyabb embargós nyomás alatt áll Kína az Egyesült Államok részéről. Így az amerikai Nvidia, amelyik ezeket a mesterséges intelligencia gyorsító processzorokat a világon a legnagyobb mennyiségben gyártja, nem szállíthat Kínának.

"Kína ezért hozott létre egy 47,5 milliárd dolláros dotációs alapot" - tette hozzá a szakújságíró.

A pénzt kínai állami befektetők adják össze, többek között a Kereskedelmi Minisztérium, a Kínai Befektetési Bank, és más nagy pénzintézetek. "Azonban ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ezt a pénzt ajándékba kapják az iparági szereplők, hanem vagy vissza nem térítendő támogatásként, vagy kedvezményes hitelek formájában juthatnak hozzá" - tette hozzá a szakújságíró.

Koi Tamás elmondta: az is előfordulhat, hogy a juttatást adókedvezmények formájában vehetik igénybe a fejlesztő cégek. Ezeket a helyi önkormányzatok biztosítják azért, hogy az ő régiójukban épüljön egy gyár. Az adókedvezmény azért éri meg az önkormányzatnak,

mert egy új gyár felpörgeti a helyi ipart, a munkaerőpiacot, élénkíti a gazdaságot és számos egyéb hozadéka lehet.

A HSWS szaklap munkatársa úgy vélte, a kínaiak minden bizonnyal a félvezetőgyártáshoz nélkülözhetetlen levilágító egységek előállítására koncentrálnak mivel ezeket a berendezéseket az amerikai szankció miatt nem tudják beszerezni a holland és a japán cégektől.