Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A járművek a több állami intézménynek szánt elektromos autók átadásán Budapesten 2017. december 21-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Meglepő fordulat a magyar rendszámoknál

A zöld rendszámmal Magyarországon forgalomba helyezett gépkocsik száma 2024. április végére felülmúlta a 96 ezret.

A leginkább környezetkímélő, kizárólag elektromos hajtású járművek száma mára meghaladta az 55 ezret (55 256), míg az évtized elején még kevesebb mint 8 ezer (7729) volt belőlük,

a klímabarát flotta növekedése bő négy év alatt tehát több mint hétszeres

– közölte az Energiaügyi Minisztérium a közösségi oldalán.

A tájékoztatás szerint a világoszöld hatósági jelzéssel közlekedő járműveken belül a hibridek rovására jelentősen megemelkedett a legtisztább kategória aránya. 2020 januárjában a teljes zöld rendszámos állomány mintegy 44 százalékát hajtotta kizárólag elektromos motor, mára részesedésük 57 százalék feletti.

A tisztán elektromos gépkocsikból az idei év eleje óta közel 7 ezer (6723) állt forgalomba Magyarországon. E járműveknek tehát 12 százaléka, majdnem minden nyolcadik gépkocsi 2024-ben jelent meg a hazai utakon.

A zöld rendszámos állomány bővülésében az elmúlt három hónap hozta minden idők legmagasabb adatait.

A kizárólag elektromos járművek esetében 2024 márciusában 2 ezer darab feletti (2108) volt havi bővülés. Februárban a második legnagyobb, 1704 darabos volt a növekedés, az örökranglista bronzérmese pedig az idei április 1687 gépkocsival.

Az európai országok közül márciusban Magyarországon nőtt a második legnagyobb arányban a tisztán elektromos autók értékesítése.

Az elmúlt időszakban tapasztalt felfutás elsősorban a 30 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett vállalati e-autó támogatási programnak köszönhető – mutatott rá bejegyzésében a minisztérium. A hazai cégek járművenként akár 4 millió forint állami hozzájárulást kaphatnak tisztán elektromos személyautó vagy haszongépjármű beszerzéséhez. A pályázaton már több mint 3400 gépkocsi megvásárlásához igényeltek több mint 13 milliárd forint támogatást.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×