Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Fontos tudnivaló a nők nyugdíjához – a nagymamák előnyben

A kedvezményes nyugellátáshoz többlet jogosultsági időt kaphatnak az unokájukat gondozó nagymamák.

A „nők 40” kedvezményes nyugellátása a hölgyek körében sokféle élethelyzetben jelenthet korai nyugdíjba vonulási lehetőséget. Az egyik ilyen helyzet, amikor a hölgy nemcsak anyaként, hanem nagymamaként is szerez jogosultsági időt a kedvezményes nyugellátáshoz – írja az ado.hu.

A nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Fontos tudni, hogy a jogosultsági idő nem azonos fogalom a szolgálati idő fogalmával. A jogosultsági idő szűkebb fogalom, mint a szolgálati idő. A „nők 40” nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony. Jogosultsági idő továbbá gyermeknevelési időként: egyebek közt a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás ideje.

Amikor a még nyugdíj előtt álló, aktív korú nagymama unokája mellett nagyszülői gyermekgondozási díjat (nagyszülői gyed), vagy nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátást (nagyszülői gyes) vesz igénybe, ha a saját gyermekére tekintettel igénybe vett gyermeknevelési, gyermekgondozási ellátások időtartamával nem merítette ki a negyven év jogosultsági időn belül lehetséges nyolc év gyermeknevelési időt, az unokája utáni gyedet, gyest itt még érvényesítheti jogosultsági időként.

Az összes jogosultsági időn belül ugyanis a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni, emellett nyolc év gyermeknevelési idő vehető figyelembe a negyven év jogosultsági időhöz.

A szolgálati időnek minősülő időszakokból néhány szolgálati idő a nagymamák esetében sem vehető figyelembe a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időként, így például:

  • az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő,
  • a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje,
  • a passzív táppénz, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, és
  • a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem.

Azoknak a hölgyeknek tehát, akik ezek közül a szolgálati idő fajták közül is rendelkeznek megszerzett szolgálati idővel, hosszabb időtartam után kerülhet megszerzésre a negyven év jogosultsági idő. Fenti, jogosultsági időnek nem minősülő szolgálati idők azonban a nyugdíj összegénél természetesen már figyelembe vételre kerülnek, nem vésznek el.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×