Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Electric car lithium battery pack and power connections
Nyitókép: kynny/Getty Images

Óriási változás jön az akkumulátorok piacán

Bár az előrejelzések szerint lassul az elektromos autók iránti kereslet, ez nincs hatással a globális akkumulátorpiacra.

A lítium-ion és nátrium-ion akkumulátorok iránti igény továbbra is növekszik: 2020 és 2030 között a kereslet várhatóan több mint tizennyolcszorosára nő, 34 százalékos éves növekedési ütem mellett – derül ki a Roland Berger Battery Monitor 2023 című tanulmányából, amelyet a Portfolio ismertet.

A lítium-ion akkumulátorok iránti kereslet mintegy 80 százalékát az elektromos járművek fogják kitenni az elkövetkező évtizedekben, és a már működő ázsiai vállalatok mellett új társaságok és akkumulátorgyárak jelennek meg az Egyesált Államokban és Európában. A jelenlegi fejlesztések fókuszában elsősorban a hatékonyabb gyártás és az alternatív akkumulátoranyagok felé irányuló technikai innovációk állnak.

Az akkumulátorok iránti kereslet 2030-ra várhatóan eléri a 4900 gigawattórát (GWh), ami jelentősen túlszárnyalja a tavalyi előrejelzésben szereplő 4000 GWh körüli értéket. Ezt a várható keresletet meghaladja majd a bejelentett globális termelési kapacitás, amely 2030-ban mintegy 8900 GWh-t tehet ki.

A tanulmány szerint piaci egyensúlytalanságok alakulnak ki, mert a termelési kapacitások és a követelmények alakulása jelentősen eltér az egyes országokban, különösen az USA-ban, Kínában és Európában. Észak-Amerikában új releváns piaci szereplők jelennek meg, Európában nagy mennyiségű akkumulátorkapacitást jelentettek be, Kínában viszont óriási túlkapacitások épülnek ki, az export pedig Amerika helyett Európa felé fordulhat.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×