Infostart.hu
eur:
358.24
usd:
306.07
bux:
131461.66
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
Female Electronics Factory Workers in Blue Work Coat and Protective Glasses Assembling Printed Circuit Boards for Smartphones with Tweezers. High Tech Factory with more Employees in the Background.
Nyitókép: gorodenkoff/Getty Images

Vásárlóerő – Magyarország továbbra is sereghajtó

Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, Horvátország pedig utolért hazánkat – derül ki az Eurostat gyorsbecsléséből, amelyben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közli. Hazánk az uniós átlag 76 százalékán áll, a horvát holtversennyel még Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk a régiós fejlettségi rangsorban.

Az Eurostat az elmúlt napon adta ki első előzetes adatait a különböző GDP-mutatókról 2023-ra vonatkozóan. A jelentés szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezve az uniós átlag 64 százaléka Bulgáriában és 240 százaléka Luxemburgban. Az extrém különbség egy része nem valódi, az ír és a luxemburgi gazdaságszerkezet sajátosságai miatt a GDP/fő mutatók nem igazán kifejezők – jegyzi meg a Portfolio, hozzátéve: összességében

az unióban zajlik egy folyamatos konvergencia, aminek keretében a régiónk közeledik a fejlett országokhoz. Igaz, ezen belül a magyar pozíció „relatív lecsúszást” jelez.

Az élen Luxemburg és Írország állt, ahol a legmagasabb, 140 százalékkal, illetve 112 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. Ezek a számok jelentősen meghaladták a többi prosperáló uniós országot, például Hollandiát (+30 százalék), Dániát (+28 százalék) és Ausztriát (+23 százalék).

A spektrum másik végén Bulgária jelentette a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t, amely 36 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. Szorosan utána Görögország (-33 százalék) és Lettország (-29 százalék) következett, ami jól mutatja, hogy egyes tagállamok milyen gazdasági kihívásokkal néztek szembe tavaly – például az energiaválság hatásaival, vagy a tavalyi dél-európai erdőtüzekkel – olvasható.

Magyarország mutatója az uniós átlag 76 százalékán állt 2023-ban.

Ez egy kerekített előzetes adat, a tavalyi végleges számmal (76,2) nagyjából megegyező. Tavaly a kiigazított adatok szerint 0,8 százalékot zsugorodott a gazdaság, ezért érthető, hogy nem látunk előrelépést (bár nem törvényszerű, mert ez a fejlettségi mutató nem csak a reál-GDP-növekedések különbségének függvényében alakul.) Ezzel Horvátország utolérte hazánkat, Románia pedig a 78 százalékos eredményével lehagyta.

A Portfolio egyebek mellett megjegyzi, az egyes országok statisztikai adatközlései nem azonos minőségűek. Szlovákia masszív alulteljesítő volt évekig, ám adatait erős módszertani kétségek övezték – gyakorlatilag közmegegyezés volt róla, hogy a relatív fejlettségi mutatója jóval feljebb kellene, hogy legyen. Most egy metodikai váltás miatt jelentősen javítottak is a korábbi közlésekhez képest, így épp hivatalosan az uniós fejlettségi szint 73 százalékán állnak, miközben voltak 70 százalék alatt is néhány éve. A decemberi módszertani felülvizsgálat miatt például 2020-ban a magyarral egyforma adatot láthatunk, míg eredetileg jóval alattunk voltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Odaértek Ópusztaszerre: kezdődik a Tisza-kormány első hivatalos kormányülése

Odaértek Ópusztaszerre: kezdődik a Tisza-kormány első hivatalos kormányülése

Kivételesen, az első alkalommal Ópusztaszeren ülésezik a Magyar Péter miniszterelnök által vezetett Tisza-kormány, amelynek tagjai egy kitérő után már odaértek a helyszínre. Alaptörvény-módosításokat, az aszálykérdést és az energiaügyeket is megtárgyalják, majd az ülés után megtartják az első kormányszóvivői tájékoztatót is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.13. szerda, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?

Ilyen lehet a Tisza digitális állama: mit tud az észt modell?

Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása, amelynek első részében arról volt szó, hogy Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Észtország mintájára építené fel a digitális államot Magyarországon. Arról, hogy pontosan mit takar ez a modell, miért lehet előremutató számunkra és mennyire nehéz megvalósítani, Havas Andrást, a McKinsey partnerét kérdeztük. A műsor második felében áttekintettük a rekordgyorsasággal felálló Tisza-kormányra váró legsürgetőbb feladatokat, az első száz nap várható menetrendjét a miniszteri meghallgatások, a kormányprogram és az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján, ebben pedig Debreczeni Réka, a Portfolio elemzője volt segítségünkre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×