eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Female Electronics Factory Workers in Blue Work Coat and Protective Glasses Assembling Printed Circuit Boards for Smartphones with Tweezers. High Tech Factory with more Employees in the Background.
Nyitókép: gorodenkoff/Getty Images

Vásárlóerő – Magyarország továbbra is sereghajtó

Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, Horvátország pedig utolért hazánkat – derül ki az Eurostat gyorsbecsléséből, amelyben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közli. Hazánk az uniós átlag 76 százalékán áll, a horvát holtversennyel még Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk a régiós fejlettségi rangsorban.

Az Eurostat az elmúlt napon adta ki első előzetes adatait a különböző GDP-mutatókról 2023-ra vonatkozóan. A jelentés szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezve az uniós átlag 64 százaléka Bulgáriában és 240 százaléka Luxemburgban. Az extrém különbség egy része nem valódi, az ír és a luxemburgi gazdaságszerkezet sajátosságai miatt a GDP/fő mutatók nem igazán kifejezők – jegyzi meg a Portfolio, hozzátéve: összességében

az unióban zajlik egy folyamatos konvergencia, aminek keretében a régiónk közeledik a fejlett országokhoz. Igaz, ezen belül a magyar pozíció „relatív lecsúszást” jelez.

Az élen Luxemburg és Írország állt, ahol a legmagasabb, 140 százalékkal, illetve 112 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. Ezek a számok jelentősen meghaladták a többi prosperáló uniós országot, például Hollandiát (+30 százalék), Dániát (+28 százalék) és Ausztriát (+23 százalék).

A spektrum másik végén Bulgária jelentette a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t, amely 36 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. Szorosan utána Görögország (-33 százalék) és Lettország (-29 százalék) következett, ami jól mutatja, hogy egyes tagállamok milyen gazdasági kihívásokkal néztek szembe tavaly – például az energiaválság hatásaival, vagy a tavalyi dél-európai erdőtüzekkel – olvasható.

Magyarország mutatója az uniós átlag 76 százalékán állt 2023-ban.

Ez egy kerekített előzetes adat, a tavalyi végleges számmal (76,2) nagyjából megegyező. Tavaly a kiigazított adatok szerint 0,8 százalékot zsugorodott a gazdaság, ezért érthető, hogy nem látunk előrelépést (bár nem törvényszerű, mert ez a fejlettségi mutató nem csak a reál-GDP-növekedések különbségének függvényében alakul.) Ezzel Horvátország utolérte hazánkat, Románia pedig a 78 százalékos eredményével lehagyta.

A Portfolio egyebek mellett megjegyzi, az egyes országok statisztikai adatközlései nem azonos minőségűek. Szlovákia masszív alulteljesítő volt évekig, ám adatait erős módszertani kétségek övezték – gyakorlatilag közmegegyezés volt róla, hogy a relatív fejlettségi mutatója jóval feljebb kellene, hogy legyen. Most egy metodikai váltás miatt jelentősen javítottak is a korábbi közlésekhez képest, így épp hivatalosan az uniós fejlettségi szint 73 százalékán állnak, miközben voltak 70 százalék alatt is néhány éve. A decemberi módszertani felülvizsgálat miatt például 2020-ban a magyarral egyforma adatot láthatunk, míg eredetileg jóval alattunk voltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 11:39
×
×
×
×