Infostart.hu
eur:
364.94
usd:
311.76
bux:
136308.24
2026. április 22. szerda Csilla, Noémi
Female Electronics Factory Workers in Blue Work Coat and Protective Glasses Assembling Printed Circuit Boards for Smartphones with Tweezers. High Tech Factory with more Employees in the Background.
Nyitókép: gorodenkoff/Getty Images

Vásárlóerő – Magyarország továbbra is sereghajtó

Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, Horvátország pedig utolért hazánkat – derül ki az Eurostat gyorsbecsléséből, amelyben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közli. Hazánk az uniós átlag 76 százalékán áll, a horvát holtversennyel még Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk a régiós fejlettségi rangsorban.

Az Eurostat az elmúlt napon adta ki első előzetes adatait a különböző GDP-mutatókról 2023-ra vonatkozóan. A jelentés szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezve az uniós átlag 64 százaléka Bulgáriában és 240 százaléka Luxemburgban. Az extrém különbség egy része nem valódi, az ír és a luxemburgi gazdaságszerkezet sajátosságai miatt a GDP/fő mutatók nem igazán kifejezők – jegyzi meg a Portfolio, hozzátéve: összességében

az unióban zajlik egy folyamatos konvergencia, aminek keretében a régiónk közeledik a fejlett országokhoz. Igaz, ezen belül a magyar pozíció „relatív lecsúszást” jelez.

Az élen Luxemburg és Írország állt, ahol a legmagasabb, 140 százalékkal, illetve 112 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. Ezek a számok jelentősen meghaladták a többi prosperáló uniós országot, például Hollandiát (+30 százalék), Dániát (+28 százalék) és Ausztriát (+23 százalék).

A spektrum másik végén Bulgária jelentette a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t, amely 36 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. Szorosan utána Görögország (-33 százalék) és Lettország (-29 százalék) következett, ami jól mutatja, hogy egyes tagállamok milyen gazdasági kihívásokkal néztek szembe tavaly – például az energiaválság hatásaival, vagy a tavalyi dél-európai erdőtüzekkel – olvasható.

Magyarország mutatója az uniós átlag 76 százalékán állt 2023-ban.

Ez egy kerekített előzetes adat, a tavalyi végleges számmal (76,2) nagyjából megegyező. Tavaly a kiigazított adatok szerint 0,8 százalékot zsugorodott a gazdaság, ezért érthető, hogy nem látunk előrelépést (bár nem törvényszerű, mert ez a fejlettségi mutató nem csak a reál-GDP-növekedések különbségének függvényében alakul.) Ezzel Horvátország utolérte hazánkat, Románia pedig a 78 százalékos eredményével lehagyta.

A Portfolio egyebek mellett megjegyzi, az egyes országok statisztikai adatközlései nem azonos minőségűek. Szlovákia masszív alulteljesítő volt évekig, ám adatait erős módszertani kétségek övezték – gyakorlatilag közmegegyezés volt róla, hogy a relatív fejlettségi mutatója jóval feljebb kellene, hogy legyen. Most egy metodikai váltás miatt jelentősen javítottak is a korábbi közlésekhez képest, így épp hivatalosan az uniós fejlettségi szint 73 százalékán állnak, miközben voltak 70 százalék alatt is néhány éve. A decemberi módszertani felülvizsgálat miatt például 2020-ban a magyarral egyforma adatot láthatunk, míg eredetileg jóval alattunk voltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A mennyből a pokolba – a csodatévő Leicester City szomorú története

A mennyből a pokolba – a csodatévő Leicester City szomorú története

Tíz évvel ezelőtt a Leicester Cityt ünnepelte Anglia, de nem túlzás: az egész világon mindenki, aki hitt a futballromantikában. A Rókák csapata, akiknek esélyét az aranyéremre 5000:1-re lehetett fogadni, a földkerekség legerősebb bajnokságának győztese lett. Az utódok, egy évtizeddel később, kiestek a harmadik vonalba.

Kapitány István: csökkenti a mediánbér alattiak személyi jövedelemadóját a Tisza-kormány

Kilenc százalék lesz a minimálbér után a személyi jövedelemadó – közölte Kapitány István, a leendő gazdasági és energetikai miniszter a Facebookon. Bejelentette azt is, hogy mekkora fizetésnél mennyit nyernek a medián bér alatt keresők.
Trump meghosszabbította a tűzszünetet - Mit csinálnak a tőzsdék?

Trump meghosszabbította a tűzszünetet - Mit csinálnak a tőzsdék?

Továbbra is az iráni háborús híráramlás befolyásolja a hangulatot a nemzetközi részvénypiacokon, eredetileg tegnap járt volna le az USA és Irán között létrejött tűzszünet határideje, amelyet Donald Trump végül meghosszabbított, időt adva a tárgyalásoknak. Az iráni fél viszont egyelőre nem akar újabb egyeztetésen részt venni és az amerikai alelnök pakisztáni útját is lemondták – vagyis a tűzszünet meghosszabbítása által okozott megkönnyebbülés ellenére nem igazán látni előrelépést. Az olajárak csökkentek a tűzszünet meghosszabbításának hírére, de az amerikai blokád az iráni kikötők ellen továbbra is érvényben van, és nagy a feszültség a Hormuzi-szorost illetően. Ami pedig a tőzsdei mozgásokat illeti, Európában nagyrészt iránykereséssel telt a nap, miközben a magyar piac felülteljesítő volt, az amerikai tőzsdék pedig emelkedtek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×