Infostart.hu
eur:
387.13
usd:
333.64
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Female Electronics Factory Workers in Blue Work Coat and Protective Glasses Assembling Printed Circuit Boards for Smartphones with Tweezers. High Tech Factory with more Employees in the Background.
Nyitókép: gorodenkoff/Getty Images

Vásárlóerő – Magyarország továbbra is sereghajtó

Románia fejlettségi mutatója már magasabb, mint Magyarországé, Horvátország pedig utolért hazánkat – derül ki az Eurostat gyorsbecsléséből, amelyben az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-adatokat közli. Hazánk az uniós átlag 76 százalékán áll, a horvát holtversennyel még Szlovákia, Lettország és Bulgária van mögöttünk a régiós fejlettségi rangsorban.

Az Eurostat az elmúlt napon adta ki első előzetes adatait a különböző GDP-mutatókról 2023-ra vonatkozóan. A jelentés szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson kifejezve az uniós átlag 64 százaléka Bulgáriában és 240 százaléka Luxemburgban. Az extrém különbség egy része nem valódi, az ír és a luxemburgi gazdaságszerkezet sajátosságai miatt a GDP/fő mutatók nem igazán kifejezők – jegyzi meg a Portfolio, hozzátéve: összességében

az unióban zajlik egy folyamatos konvergencia, aminek keretében a régiónk közeledik a fejlett országokhoz. Igaz, ezen belül a magyar pozíció „relatív lecsúszást” jelez.

Az élen Luxemburg és Írország állt, ahol a legmagasabb, 140 százalékkal, illetve 112 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. Ezek a számok jelentősen meghaladták a többi prosperáló uniós országot, például Hollandiát (+30 százalék), Dániát (+28 százalék) és Ausztriát (+23 százalék).

A spektrum másik végén Bulgária jelentette a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t, amely 36 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. Szorosan utána Görögország (-33 százalék) és Lettország (-29 százalék) következett, ami jól mutatja, hogy egyes tagállamok milyen gazdasági kihívásokkal néztek szembe tavaly – például az energiaválság hatásaival, vagy a tavalyi dél-európai erdőtüzekkel – olvasható.

Magyarország mutatója az uniós átlag 76 százalékán állt 2023-ban.

Ez egy kerekített előzetes adat, a tavalyi végleges számmal (76,2) nagyjából megegyező. Tavaly a kiigazított adatok szerint 0,8 százalékot zsugorodott a gazdaság, ezért érthető, hogy nem látunk előrelépést (bár nem törvényszerű, mert ez a fejlettségi mutató nem csak a reál-GDP-növekedések különbségének függvényében alakul.) Ezzel Horvátország utolérte hazánkat, Románia pedig a 78 százalékos eredményével lehagyta.

A Portfolio egyebek mellett megjegyzi, az egyes országok statisztikai adatközlései nem azonos minőségűek. Szlovákia masszív alulteljesítő volt évekig, ám adatait erős módszertani kétségek övezték – gyakorlatilag közmegegyezés volt róla, hogy a relatív fejlettségi mutatója jóval feljebb kellene, hogy legyen. Most egy metodikai váltás miatt jelentősen javítottak is a korábbi közlésekhez képest, így épp hivatalosan az uniós fejlettségi szint 73 százalékán állnak, miközben voltak 70 százalék alatt is néhány éve. A decemberi módszertani felülvizsgálat miatt például 2020-ban a magyarral egyforma adatot láthatunk, míg eredetileg jóval alattunk voltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×