2023-ban 4,5 százalékkal esett Magyarország bruttó villamosenergia-felhasználása a megelőző évhez képest a Mavir előzetes, a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) és az önfogyasztásra termelő erőművek termelési adatait nem tartalmazó statisztikája szerint, az import aránya pedig 11 éves mélypontra, 24,1-ra eset - írja a Portfolio.hu. Ennek apropóján megvizsgálták, hogy miképpen alakult az energiamix, azaz miből állítják elő itthon az energiát.
Ami biztos, hogy tavaly rekord mélységbe, 6,2 százalékra esett a hazai szén-/lignit erőművek részaránya a bruttó felhasználás fedezésében. Lényegében a Mátrai Erőműről van szó.
A földgáztüzelésű erőművek részaránya a hazai bruttó villamosenergia-felhasználásban 16,5 százalékra süllyedt. 2008-ban még 34,9 százalék volt a gázerőművek súlya a felhasználás fedezésében, 2014-ig azonban 10,8 százalékra zuhant, majd 2020-ig 20,6 százalékra emelkedett.
Jön a napelem
2023-ban folytatódott a naperőművek részarányának növekedése is. A napelemparkok a hazai áramigény 10 százalékát elégítették ki, miután 2022-ben ez az arány még csak 6,7 százalék volt, 2018-ban pedig még az 1 százalékot sem érte el. Ebbe a lakossági napelemek nincsenek benne, az iparági becslés szerint ez további egyharmadot tesz ki, azaz reális becslés, hogy megközelítőleg 14 százalék lehet az össznapelemtermelés a hazai bruttó felhasználásban.
Ezzel Magyarország Görögország után (18,83 százalék), a második helyen áll az EU-ban.
Paks az első
Az atomerőmű termelése a bruttó felhasználás 36,4 százalékát fedezte 2023-ban, ami 2016 óta (36,5 százalék) a legmagasabb arány.
Otthoni napelem
A háztartási napelemek (HMKE) érdekes "torzítják" az adatokat. Miközben a Mavir adatai azt mondják, hogy az ipari energiatermelés 10 680,7 MW-ra csökkent az előző évi 10 980,7 MW-ról. (A 300 MW-os csökkenés a 2017 óta tartó, nagyrészt a naperőművi kapacitás növekedésének köszönhető emelkedő trendet törte meg.)
A HMKE-k becsült adatait is beszámítva azonban inkább növekedésről beszélhetünk, mintegy 550 MW-tal nőhetett a teljes termelés.
