Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.95
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Woman driving car through winter snow on road in the UK.
Nyitókép: Sean Gladwell/Getty Images

Újabb korlátozás készül az autók fogyasztására

Az amerikai környezetvédelmi hivatal egyebek között azt javasolja, hogy 2032-re 100 kilométerre nagyjából 4 literes átlagfogyasztást írjanak elő az autógyártó cégeknek. A szabályterv szigorú, de még mindig enyhébb, mint az Európai Unió nulla emissziós tervezete - mondta el az InfoRádiónak Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője.

Több amerikai terv is van. Az egyik az EPA-é (Környezetvédelmi Hivatal, amely az Egyesült Államok egész területére hozhat szabályozást), a másik az autópálya-hálózatot irányító és kezelő közlekedéshatóságé. Mint Szécsényi Gábor, Az Autó című szaklap főszerkesztője az InfoRádióban elmondta, érdekes módon környezetvédelmi szempontból a zöldhivatalé a megengedőbb, azzal, hogy 2032-re körülbelül (gallonból és mérföldből átszámolva) 5,4 literes lehessen legfeljebb az új személy- és haszongépjárművek fogyasztása 100 kilométeren, míg a szigorúbb terv 4,1 literes fogyasztást ír elő ugyanilyen távolságra. Ezek csak az új személyautókra és könnyű haszonjárművekre vonatkoznának (ez utóbbiak persze az USA-ban nagyobbak és nehezebbek, mint Európában).

"Azt is mondja ez a két szervezet, amely már egyeztet a különböző ajánlásokról, hogy számításaik szerint

2-4 százalék közötti fogyasztáscsökkenést kellene elérniük az autógyártóknak az amerikai piacon forgalmazott járművekkel minden évben, hogy ezt 2032-re elérjék"

- részletezte.

Ismert, az Egyesült Államokban nagyon kedveltek a nagyobb autók, akkora pick-upokkal is gyakran találkozni, amekkora parkolóhelyek Magyarországon nem is léteznek. Ezzel kapcsolatban a főszerkesztő megjegyezte, hogy az autógyárak bármit meg tudnak ígérni és teljesíteni is tudnak, ha ők mondják meg, hogyan kell mérni.

"A tervezeteknek még nem része, hogy milyen ciklussal mérnék ezt az átlagfogyasztást, mindössze annyit mondanak, hogy a mindennapi utcai használatot modellezve kellene mérni a fogyasztási adatot, de ez nincs konkrétan leírva. És az sincs benne, hogy ez minden egyes járműre vonatkozik vagy flottafogyasztás, amelynek a gyártó teljes kínálatára kell vonatkoznia. Utóbbi esetben a nagy V8-asok túlélhetnek úgy, hogy felvesznek a kínálatba a márkák 2-3-4 - amúgy is egyre kelendőbbnek számító - elektromos autót" - mutatott rá egy elméleti kiskapura Szécsényi Gábor. Persze ha a szabályozás minden egyes autóra fog vonatkozni, az a nagy V8-asok végét jelenti.

Szerinte egyébként egy átlagos európai hibriddel az 5,4 literes 100 km-enkénti átlagfogyasztást elérni nem lehetetlen.

Az amerikai szabályterveknek a főszerkesztő szerint nagy erénye, hogy a nálunk érvényes kötelező elektromosítással szemben (a jelenlegi szabályok szerint Európában 2035 után már csak tisztán elektromos, akkumulátoros új autót lehet forgalomba helyezni) egy megengedőbb szabályozást jelent, ugyanis nem zéró emissziót követel meg, hanem jelentősen csökkentettet. Ezt a hibrid hajtásláncokkal lehet teljesíteni, a belső égésűeken viszont bőven van mit faragni, a nagy V8-asok pedig egyáltalán nem tudják ezt a csökkentett értéket produkálni. Vagyis az amerikaiaknak kisebb autókba kell átülniük, ha az új határértékeket bevezetik - összegzett Szécsényi Gábor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×