Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Újabb elektromos autós nagyberuházás Magyarországon

A dél-koreai LG és a kanadai Magna vegyesvállalata Miskolcon építi meg első európai gyárát, a mintegy húszmilliárd forint értékű beruházás több mint kétszáz új munkahelyet teremt a városban - jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a vegyesvállalat elektromos autókhoz fog invertereket és fedélzeti töltőket gyártani, a próbatermelés 2025-ban kezdődhet meg. A húszmilliárd forint értékű projektet az állam 6,2 milliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva kétszáz új munkahely létrejöttéhez.

Beszédében hangsúlyozta, hogy az utóbbi másfél évtized során súlyos válságok sora rázta meg Európát, de Magyarország minden nehézségből megerősödve tudott kikerülni a kormány "nemzeti válaszainak" köszönhetően. A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta krízis alatt sem adták fel a beruházások és a munkahelyteremtés támogatására fókuszáló gazdaságpolitikát, ennek eredményeként pedig óriási rekordokat sikerült dönteni. Példaként említette a tavalyi 6,5 milliárd eurós beruházási és 142 milliárd eurós exportcsúcsot, továbbá a 4,7 millió foglalkoztatottat.

Ez nem lett volna lehetséges az autóipar csúcsteljesítménye nélkül, miután az ágazat ma a feldolgozóipari kibocsátás körülbelül 30 százalékát adja. Emlékeztetett, hogy

az ágazat forradalmi átalakuláson megy keresztül, hogy Európa lehessen az első karbonsemleges földrész.

Rámutatott, hogy napjainkban a károsanyag-kibocsátás 20 százalékáért a közlekedés felelős, ekképpen pedig ennek letörése nélkül nem lehet reálisan környezetvédelmi célokat kitűzni.

Kijelentette, hogy ez az átállás teljesen új alapokra helyezi az európai és a globális gazdaságot, éspedig minden ilyen változásnak vannak nyertesei és vesztesei. "Hogy ki kerül a nyertesek kategóriájába, vagy ki nem, azt az dönti el, hogy az új zöld autóipar gyárai hol fognak felépülni" - fogalmazott.

"Magyarország benevezett ebbe a versenybe, de nem pusztán benevezett, hanem nagy sikereket is el tudott érni az elmúlt időszakban" - tette hozzá. Majd arról számolt be, hogy több nyugati autógyártó is hazánkba helyezte elektromobilitási stratégiája központját, miközben a szektor számos keleti vállalata is ide települt.

Aláhúzta: az elmúlt öt évben hazánk folyamatosan a világ húsz legnagyobb autóipari exportőre között volt, az ágazat termelési értéke pedig tíz év alatt mintegy 3,5-szeresére nőtt, meghaladva tavalyra a 12 ezer milliárd forintot.

Ráadásul - mint közölte - idén újabb rekordok várhatók e téren is, mivel az első tizenegy hónapban 18 százalékkal emelkedett az autóipar teljesítménye. "Tehát idén újabb rekordév, újabb csúcsteljesítmény érkezik az autóiparba, amely segíti a gazdaságot abban, hogy újraépítse a növekedését" - hangoztatta.

Végül pedig a most bejelentett beruházás kapcsán a keleti nyitás stratégiájának sikerét méltatta, arra is kitérve, hogy a dél-koreai cégek alkotják a negyedik legnagyobb beruházói közösséget hazánkban, és ezek a vállalatok modern technológiáikkal segítik a magyar gazdaság fejlődését és dimenzióváltását.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×