A kormány magasabb jövő évi inflációval számol, mint a jegybank, két tényező fogja ezt eldönteni, az egyik a kamatpálya – az MNB egyelőre ragaszkodik a 75 bázispontos csökkentéshez –, a másik, hogy hol lesznek a bérek nemzetgazdasági szinten – mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése már ismert, és ha összességében 10-12 százalékos béremelkedés lesz, akkor a gazdaságfejlesztési miniszter szerint

az infláció az 5-6 százalékos sávba kerül, ha egy számjegyű lesz a bérkiáramlás, akkor a 4-5 százalékos sávban várható.

Azt is hangsúlyozta, hogy a fogyasztás és ezáltal a gazdasági növekedés visszaállításához vissza kell térni a 4-5 százalékos reálbér-növekedéshez, de ezt a vállalatoknak is ki kell tudniuk termelni. „Ez a 10-12 százalék kívánatos, mert így meg tud lódulni a gazdaság, ebből fogyasztás lehet, és a cégek is ki tudják termelni” – jelentette ki a tárcavezető.

Nagy Márton úgy véli, visszatért a magas nyomású gazdaság, amelyben a vállalatoknak muszáj a hatékonyságot növelniük, a költségeket pedig lefaragni. „Örülök a magas nyomású gazdaság visszatérésének, mert a munkaerőpiac kifeszített, nincs már jelentős munkaerőtöbblet” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy elindult a konszolidáció a kevésbé hatékony iparágakban, ezek között említette az élelmiszeripart, ahol a felvásárlások révén sokkal mérethatékonyabb cégek jelenhetnek meg.

Fogyasztás és beruházás egyszerre kell

A beruházások visszaeséséről beszélve a miniszter azt emelte ki, hogy a gazdasági növekedés megindulásához a fogyasztásnak és a beruházásnak is vissza kell épülnie. A beruházásoknál a visszaesés azokban a szegmensekben jelentkezett, amelyek a belföldi fogyasztástól függenek, és ez a fogyasztás fellendülésével visszarendeződik majd. Emellett az állami beruházások hiánya jelent még fékezőerőt, de ez meg a másik oldalon költségvetési takarékosságot jelent.

Az állami infrastrukturális beruházásokra a miniszter szerint nagy szükség van, a kormány most vizsgálja ezeket, és azt is, hogy milyen forrásból valósíthatók meg.

„A fogyasztás fogja visszahúzni a beruházásokat, ezért először helyre kell állítani a reálbérek emelkedését” – mondta Nagy Márton, és jelezte, ez már 4-6 százalékos szinten lesz 2024-re. Már csak az jelenti a gondot, hogy túlzottan óvatosak lettek a magyar emberek, a korábbi 5-6 százalékos megtakarítási ráta most a duplája, 10-12 százalék lett. Szerinte ennek három oka van:

• a magas infláció
• a lassuló gazdaság jelentette félelem
• a magas hozamok

„Most az a kérdés, hogy az emberek hisznek-e abban, hogy ez a válság csak egy évig tartott, és a kormány gazdaságpolitikája sikeres lesz, és be tudja rúgni a gazdaság motorját. Ezért fontos a növekedés helyreállítása, akkor kevésbé leszünk óvatosak. Ez egy öngerjesztő folyamat” – hangsúlyozta.

A jegybankhoz szólt

„A jegybank küklopsz üzemmódban működik, csak az inflációt figyeli” – mondta Nagy Márton, hozzátéve, hogy az számjegyű tartományban szerinte már nem igaz, hogy szoros kapcsolat van az infláció és a növekedés között, mert ott az infláció már árt a növekedésnek.

„Most arra kell törekedni, hogy a bizalmat helyreállítsuk, akár annak árán is, hogy egy kicsivel később érjünk vissza az inflációs sávba” – mondta a miniszter, és azt fejtette ki, hogy az MNB létrehozott egy diszkont kötvényt, amelyben külföldi „forró pénz” van, és emiatt „ördögi körbe került”, mert emiatt nem tudja az alapkamatot lassabban csökkenteni, ez a kötöttség szerinte jobban befolyásolja a döntéseit, mint az inflációs kockázat.

Uniós pénzek nélkül is működik

Nagy Márton azt mondta, a magyar gazdaság bebizonyította 2023-ban, hogy uniós pénzek nélkül is képes megőrizni a stabilitást, és így lesz 2024-ben is. „Így védtük ki az energiaválságot, hiszen megütött minket, nagy volt az energiaimport-kitettségünk.

2024-ben nálunk fog a leggyorsabban nőni a GDP úgy is, ha nincs uniós forrás” – jelentette ki, de hozzátette, meg kell érkeznie a pénznek, mert azt ki kell fizetni, csak lassítani lehet a folyamatot, és ha megjön, akkor hozzá fog adni a növekedéshez.

Az ipari energiaáraknál csökkentést jelentett be a miniszter: a rendszerhasználati díjaknál több mint 10 eurós csökkentést terveznek, így lejjebb mehet a jelenlegi 170-180 euró per megawattórás áramár. Ez azért fontos, mert jelenleg nálunk az egyik legdrágább, és versenyképességi kérdés, emiatt az árakat júniusban felül fogják vizsgálni. A költségcsökkentéshez hozzájárulhat az is, hogy terjesztik az energiatárolókat, és ezért támogatnak már csak ilyen napelemes beruházásokat.

„A jövő a tárolásé, aki többet és hosszabb ideig tud tárolni, az fogja nyerni a versenyt”

– mondta Nagy Márton.

A munkaerőpiacról azt mondta: elértük a teljes foglalkoztatottságot, de van még tartalék, az aktivitási rátát lehet növelni, elsősorban a fiatalok, a nők és a nyugdíjasok körében, ez most 75 százalék, de 80 fölé lehet vinni, de ehhez csökkenteni kell a munkára rakodó terheket. Jelenleg az adóék 42 százalék, az uniós átlag 39 százalék, ezért csökkenteni kellene, de tekintettel kell lenni a költségvetés teherbíró képességére is. Regionálisan is lehet szerinte mobilizálni a munkaerőt, mert „a szabad munkahelyek a magyaroké, ha nincs magyar munkaerő, akkor lehet behozni külföldről”.

Növekedési stratégia

A növekedési stratégiáról azt mondta, a rengeteg fejlesztési pénz még célzottabban kell elkölteni, ennek a pillérei

• zöld energia iparága (elektromos autók, akkumulátorgyártás, töltőhálózat)
• logisztika
• infokommunikáció
• hadiipar
• élelmiszeripar
• gyógyszeripar
• autóipar

„Meg kell találni az egyensúly és a növekedés közötti gazdaságpolitikai mixet, ahol ez kéz a kézben jár” – jelentette ki Nagy Márton. Elmondta, hogy a jövő évi hiánycél 2,9 százalék, de a jövő év elején látják majd a kockázatokat, hogy elkezdődött-e a helyreállás. Az idei hiányt 5,2 százalékra tervezik, és szerinte egy lépésben egy ekkora csökkentést restriktív lenne a növekedés szempontjából. Ráadásul a hiány uniós korlátozásának a szabályát felfüggesztették, és egyelőre csak vita folyik a visszaállításáról.

„Jól haladunk, ez egy nagyon komoly üzleti tárgyalás. A legnagyobb pénzügyi tranzakció, egy nagyságrenddel nagyobb, mint a Vodafone volt. Három feladat van még: le kell ütni a vételárat, azt, hogy milyen feltételekkel adják át és ki kell egyezni a repülőtér hitelezőivel is.

Rengeteg kérdést kell tisztázni, de az év végéig le szeretnénk zárni az adásvétel aláírását. A következő hetekben felszáll a füst, és nem fogunk szégyenkezni az ár miatt”

– mondta az Budapest Airport küszöbön álló megvásárlásáról.

Az üzlet hasznáról azt fejtette ki, hogy a repterek nagy része állami tulajdonban van, mert ez egy stratégiai eszköz, és ha jól működik, akkor makrószinten nagyon pozitív eszköz. Azt is elárulta, hogy a repülőtér működtetését egy nagy tapasztalattal bíró társbefektetőre bízzák, de a magyar állam többségi tulajdonos lesz.