Infostart.hu
eur:
367.07
usd:
322.98
bux:
148894.71
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Az Európai Unió zászlaja tükröződik az Európai Bizottság épületének ablakain Brüsszelben 2020. december 19-én. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó - vagyis nem egészen két hét múlva lejáró - átmeneti időszak kezdődött el azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Mindeddig azonban nem sikerült megállapodást elérni.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Uniós biztos: az eddigi magyar intézkedések nem elégségesek

Az Európai Bizottság nem folyósíthat semmiféle forrást Magyarországnak mindaddig, amíg a magyar kormány minden követelményt nem teljesített, illetve a hiányosságokat nem orvosolta – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban.

Didier Reynders, az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos veszélyeztetése, valamint az uniós finanszírozás feltételeinek nem teljesítése Magyarországon címmel tartott vitáján hangsúlyozta: több reform, egyebek mellett az igazságszolgáltatást érintő intézkedés megvalósítása folyamatban van Magyarországon.

Magyarország nagyon sok mindent megtett már, de bizonyos kérdések továbbra is nyitattak maradtak – tette hozzá. A bíróság függetlenségének, a szexuális kisebbségekhez tartozók jogainak hiányosságai, a gyermekvédelmi törvény, illetve az akadémiai szabadság biztosítását szavatoló jogszabályok nem elégségesek – mondta. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a brüsszeli testület aggályainak kezelésére hozott magyar intézkedések végrehajtását – húzta alá Reynders.

Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos közölte: az Európai Unió Tanácsa megtiltotta, hogy új jogi kötelezettségvállalás jöjjön létre a közhasznú alapítványokkal bármely európai program végrehajtására, ugyanis összeférhetetlenség kockázata áll fenn a vezetésüket illetően. Azt mondta, történtek változások Magyarországon, de az eddigi intézkedések nem elégségesek.

Az Európai Bizottságnak december 15-ig kell elfogadnia helyzetértékelését arról, hogy Magyarország részben vagy egészben megoldotta-e a problémákat,

majd több további lépés megtétele után lehetősége van arra, hogy a megszorításokat törölje – tájékoztatott az uniós biztos.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője felszólalásában azt mondta, az EP "mániája", hogy politikai támadásokkal segítsék magyarországi elvbarátaikat, a magyar "dollárbaloldalt". Piszkos hatalmi játszmát folytatnak, Magyarország önállósága ellen intéznek támadásokat, közben meg a jogállamiságról "handabandáznak" – mondta.

"Bárhogyan is mesterkedjenek, nem fogunk úgy táncolni, ahogy Brüsszelben fütyülnek! Megvédjük a nemzeti szuverenitásunkat" - fogalmazott.

Kijelentette: "el kell zavarni" a háborúpárti brüsszeli bürokratákat. "Migránssimogató" politika helyett meg kell védeni az EU külső határait az illegális migránsokkal szemben - mondta Deutsch Tamás, és hozzátette: Magyarország változatlanul elutasítja Brüsszel "genderideológiai őrületét" is.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke azt mondta, a strasbourgi EP-vita a Magyarország-ellenes szappanopera újabb epizódja, mely hiteltelen, tényeket és igazságot morzsákban sem tartalmaz.

A vita politikai zsarolás, hogy térdre kényszerítsék Magyarországot, amiért a béke pártján áll, ellenzi az illegális migrációt, és megvédi a gyermekeket a genderideológiától – mondta.

"Megvédjük önállóságunkat. Elég volt a kártyavárként épülő, egyre abszurdabb magyar-ellenes kampányból. Ahogy Európa-szerte rengetegen várják: változás kell, és változás lesz jövő júniusban. El a kezekkel Magyarországtól" - tette hozzá Gál Kinga.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője hozzászólásában azt mondta, ha Magyarország bármit is teljesít, az EP még dühödtebben támadja, a cél ugyanis nem a megállapodás megszületése.

"Itt színtiszta politikai zsarolás folyik"

- fogalmazott. A jelenlegi korrupt, leszerepelt brüsszeli elit nem maradhat a helyén. Eljött az idő a változásra - zárta gondolatait Hidvéghi Balázs.

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a vita azt jelenti, hogy az egyre radikalizálódó baloldal "kétségbeesett, de egyáltalán nem lebecsülendő igyekezettel" zsarolja az Európai Bizottságot és az Európai Unió Tanácsát, hogy végleg megakadályozza, hogy Magyarország hozzáférjen a neki járó uniós forrásokhoz.

Végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőre esedékes európai választásokat követően a demokrácia és a párbeszéd lehetősége erősödni fog az Európai Parlamentben.

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta: semmi sem változott Magyarországon, Magyarország nem akarja teljesíteni az Európai Bizottság kéréseit. Orbán Viktor nem tud változni és nem akar változást, az ugyanis hatalma elvesztéséhez vezetne - húzta alá a politikus.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kijelentette: nem szabad engedni semmiféle zsarolásnak, a pénzek kifizetésének felfüggesztése az Orbán-kormány számára minden feltétel nélkül a legkevesebb kell, hogy legyen. Az uniós bizottságnak azt kell értékelnie, hogy a meghozott intézkedések mögött valóban van-e politikai szándék a változásra.

Ha engednek a zsarolóknak, a zsarolók újra zsarolni fognak

- tette hozzá Cseh Katalin.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok EP-képviselője beszédében példákon keresztül mutatta be, hogy véleménye szerint milyen a jogállamiság helyzete Magyarországon, ahol - szavai szerint - már évek óta rendeleti kormányzás folyik. A példák között az EP-képviselő a Nemzeti Múzeum igazgatójának leváltását, az egyik budapesti egyetem oktatójának elbocsátását és a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjének és munkatársainak felmentését sorolta.

Az esetek arról tanúskodnak, hogy a magyar kormány a maga által megalkotott törvényeket, sőt alkotmányt sem tartja tiszteletben - jelentette ki. Az uniós források a magyar embereknek járnak, de amíg a fenti eseteket ki nem vizsgálták, inkább ne bízzák az elosztásukat az Orbán-kormányra - tette hozzá a politikus.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.28. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×