A Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint az eredetinél szigorúbb követelményeket kellene teljesítenie az országnak ahhoz, hogy euróval lehessen itthon is fizetni. Ez Matolcsy György írásbeli válaszából derült ki, amelyet Balassa Péter országgyűlési képviselő kérdésére adott.

A válaszban az MNB első embere kifejtette, szerintük az euróövezethez csatlakozás feltételeit nem elegendő a hagyományos maastrichti kritériumokkal mérni. Ezért – tette hozzá Matolcsy – a magyar jegybank kidolgozta és 2020-ban publikálta is a Maastricht 2.0-nak nevezett feltételrendszert, mely „az eredeti nominális kritériumok finomhangolásán túl új reálkritériumokat is figyelembe vesz”. A jegybankelnök úgy látja, ezt a kritériumrendszert figyelembe véve „Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén” - idézte a választ az mfor.hu.

Hozzátette, hogy

az elmúlt évek magas inflációs környezetében még a nominális maastrichti kritériumok sem teljesülnek, ugyanis mind az inflációs, mind a hosszú távú hitelek kamatlábára vonatkozó mutatóink túllépik a felső korlátot.

A Matolcsy György által hivatkozott Maastricht 2.0 konvergenciakritériumokat az MNB a Fenntartható felzárkózás euróval című kiadványában jelentette meg. Ez a jelenlegi konvergenciakritériumokat is kiigazítaná (amelyekről már többször kiderült, hogy nem minden ország teljesítette, egyesek büntetlenül megszeghették, és csak "békeidőben" lehet őket kiindulási alapként venni, a koronavírus-járvány például sok mindent felborított).

A "2.0"-s, magyar kritériumok az MNB szerint:

• Az inflációs mutatónál és a hosszú lejáratú hitelek kamatlábának mutatójánál csak a három legalacsonyabb pozitív inflációval rendelkező ország átlagát tekintené. Az MNB szerint tartósan alacsony inflációs környezet esetén egyes referenciaországokban ez a mutató negatív lehet, ám – mint fogalmaznak – „az eurozónához való csatlakozás tekintetében azonban sem a túl magas, sem a túl alacsony infláció nem kívánatos”.
• Az adósságcélt 50 százalékra csökkentené, a költségvetési hiányt pedig a GDP-arányos államadósság mértékétől függően, 50 százalék alatt 2 százalékban, 50 és 90 százalék között 1 százalékban, 90 százalék fölött nulla százalékban maximálná. Indokolásuk szerint „aszimmetrikus sokkok esetén fontos, hogy kellő mértékű költségvetési mozgástér álljon rendelkezésre a gazdaság stabilizációjára a költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül”.

A jegybank a fenti változtatások mellett további makrogazdasági mutatókat is kívánatosnak tartana figyelembe venni, mielőtt egy ország csatlakozna az euróövezethez. Ilyen például, hogy

• az egy főre jutó GDP, illetve a bérszívonal is (vásárlóerő-paritáson) érje el az eurózóna 90 százalékát.
• a csatlakozni kívánó ország az eurózónához hasonló gazdasági ciklusokkal rendelkezzen.
• a magánszektornak nyújtott hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya érje el az eurózóna átlagának 90 százalékát.
• a kis- és középvállalkozások (kkv) munkatermelékenysége érje el a nagyvállalatok ilyen mutatójának 50 százalékát.
• a munkaerőpiac legyen közel a teljes foglalkoztatottsághoz, és az legyen fenntartható szintű.
• az eurót bevezetni kívánó ország minél diverzikáltabb exportszerkezettel rendelkezzen.