Most lesz csak igazán fájó az államkasszának, és ezzel az adófizetőknek a magyarok állampapír-őrülete, 2024-ben ugyanis az inflációkövető állampapírokra fordított kamatkiadás meghaladhatja az ezermilliárd forintot, míg 2025-ben megközelítheti az 1200 milliárdot - írja a Portfolio. A portál szerint a kamatok emelkedésével párhuzamosan jelentősen megugrott a költségvetés kamatkiadása is, különösen jövőre jelent majd mindez jelentős megterhelést.

Mi több,

2024-ben történhet meg először, hogy a költségvetés a lakosságnak fizeti ki a legnagyobb összeget - közel 1230 milliárdot - kamatként, ami a 2024-es kamatkiadás több mint 40 százaléka.

A Közgazdász Vándorgyűlésen elhangzó egyik MNB-előadás arra is kitért, hogy a kamatkiadások idei növekményének a felét az inflációkövető papírok okozzák, és míg idén ezek várhatóan 760 milliárd forintba kerülnek az államnak, jövőre ez a szám 1100 milliárdra ugorhat. Vagyis az általános kamatszint-emelkedés mellett az infláció tehető felelőssé a kamatkiadások növekedéséért. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs előrejelzésében az idei előrejelzés középértékét 0,4 százalékponttal 17,9 százalékra, a jövő évit pedig 0,5 százalékponttal 5 százalékra emelte.

A portál szerint nem véletlen, hogy ekkora drágulás mellett az inflációkövető állampapírok a legkelendőbb állampapírokká váltak az utóbbi 1-2 évben, szeptember végén 6440 milliárd forintnyi megtakarítás volt a konstrukcióban, ami a teljes forintos lakossági állampapír-állomány több mint kétharmada. A PMÁP-ba csak idén összesen 2115 milliárd forintot tett a lakosság, minden hónapban 200-300 milliárd forintnyi állománynövekedést lehetett megfigyelni.

Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank nem téved és magasabb lesz az infláció, az inflációkövető állampapírokkal is magasabb hozamot lehet majd elérni,

ami befektetőként jó hír, ellenben az állam, és így az adófizetők oldaláról fájdalmas lesz.

Az október közepi adatok szerint a Prémium Magyar Állampapírokon belül

• a legtöbb lakossági megtakarítás a 2022-ben kibocsátott 2027/J konstrukcióban van, összesen 666 milliárd forint,
• ettől nem sokkal marad el a januárban kibocsátott 2030/I 638 milliárddal, és
• szinte ugyanígy, közel 600 milliárdos állománnyal bír a szintén idén januárban bevezetett 2027/K és a 2022 októberében indult 2029/J.

Azok után a konstrukciók után kell majd az államnak a legtöbb kamatot fizetnie, amelyekben a legtöbb megtakarítás is van. Ez esetben a 2027-ben, illetve a 2029-ben és 2030-ban lejáró papírok után kell majd a legtöbb kamatot kifizetni 2024-2025-ben.