Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Detail of a gas meter, showing how much gas a property has used.
Nyitókép: Thomas Faull/Getty Images

Szeptember végéig is sokkal kevesebb áramot és gázt használtunk a tavalyinál

A múlt év azonos időszakához képest 15,7 százalékkal csökkent a hazai gázfelhasználás 2023 első három negyedévében. Januártól szeptemberig 1,07 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz fogyott, a megtakarításból nagyjából kétharmad-egyharmad arányban vette ki a részét a gazdaság és a lakosság. Áramból 7 százalékos volt a mérséklődés az esztendő első kilenc hónapjában - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Hozzátették, a bőséges gázkészlet mellett a visszafogott felhasználás is erősíti a hazai ellátásbiztonságot, miközben a magyar családok a rezsivédelemnek köszönhetően Európa legalacsonyabb energiaárait fizetik.

A lakossági gázfelhasználás 17,4, a gazdasági szereplőké pedig 14,7 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A számokat háromhavi bontásban vizsgálva az első negyedévben összesen 23,3 százalékos visszaeséshez képest a második-harmadik negyedéves csökkenés csak egyszámjegyű - írták.

A múlt hónapban a nyárias időjárás miatt is 43,4 százalékkal maradt el a lakossági gázfogyasztás a tavaly szeptemberitől. A 2022 első kilenc hónapjában országosan felhasznált közel 6,9 milliárd köbméterrel szemben idén szeptember végéig kevesebb mint 5,8 milliárd köbméter gáz fogyott el - közölte a tárca.

A hazai tárolókban elérhető bőséges gázmennyiség is a megfelelő felkészültséget igazolja a már megkezdődött fűtési szezonra. A több mint 6,3 milliárd köbméteres készlet 97 százalékos töltöttséget jelent. A fogyasztásarányos adat 64 százalék, ezzel az egyik legkedvezőbb mutató Európában, több mint duplája az uniós átlagnak.

A minisztérium emlékeztetett, a legutóbbi fűtési szezonban a megelőzőhöz viszonyítva mintegy negyedével kevesebb földgáz fogyott.

A Központi Statisztikai Hivatalnak az MVM Csoport adatszolgáltatásán alapuló összesítése szerint a 2023 vizsgált időszakában felhasznált árammennyiség 2264,4 gigawattórával volt alacsonyabb a 2022-es azonos időszakénál. Így összességében és a negyedévek átlagában is hozzávetőleg 7 százalékos a megtakarítás.

A közleményben hangsúlyozták, a kormány az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentéssel Európa legalacsonyabb gáz- és áramárait biztosítja a magyar családok számára. A hazai lakossági átlagárhoz képest a földgázért a svédeknek tízszer, a hollandoknak és íreknek hatszor, a villamos energiáért pedig az íreknek megközelítőleg ötször, a cseheknek és németeknek négyszer többet számláznak.

"A kormány Brüsszel és a baloldal állandó támadásai ellenére a háborús időkben is kitart a rezsicsökkentés védelme mellett". Az év első kilenc hónapjában a rezsivédelem költségei 1105 milliárd forintot tettek ki. Az utolsó negyedévben összesen mintegy 255 milliárd forint fedezi a földgáz- és távhőszolgáltatások kapcsolódó kiadásait. A Rezsivédelmi Alap a jövő évi költségvetésben is a magyar családok terheinek mérséklését szolgálja - írta az EM.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×