Toldi Ottó vezető kutató az MCC Klímapolitikai Intézet honlapján közzétett elemzésében azt vizsgálta, hogy áll jelenleg Magyarország földgázellátása és bemutatta azt is, miként alakulhat a lakossági fogyasztás az előttünk álló téli hónapokban. Mint írja, hazánk földgázellátását idén a 2016-2017-es fűtési szezonban átélt hideg tél sem tudná veszélybe sodorni. Azonban hozzáteszi: az ellátásbiztonság szavatolása érdekében extrém forgatókönyvekkel is érdemes készülni, annak ellenére, hogy mindössze 8-10 százalék az esély arra, hogy ilyesmi bekövetkezik.
A szakértő szerint ha a vártaknak megfelelően változatlanul érkeznek majd a leszerződött földgázmennyiségek, zavartalan lesz a gáztározók feltöltése és az európai piacon sem lesz kritikus földgázhiány,
a hét évvel ezelőtt tapasztalt nagy hideg telet is át lehetne vészelni a következő években, ugyanakkor nem mindegy, milyen áron.
A kutató elemzésében leírja: minél hidegebb az idő és minél inkább eltér a léghőmérséklet a 15,5 Celsius-fokos alaphőmérséklettől, annál több energia szükséges a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezen foknap-értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknap-összeget Celsius-fokban kifejezve.
A klímaváltozás hatására az egész országban csökkentek a fűtési foknapok éves, valamint havi összegei 1901 óta, a legnagyobb mértékben a hegyvidéki területeken és Nyugat-Magyarországon. A csökkenés az ország minden pontján jelentős. A 2022-2023-as fűtési szezonban az átlagoshoz képest is lényegesen alacsonyabban alakultak a fűtési foknap-értékek.
A fűtési foknapok 1991-2020 közötti átlaga december hónapokban 450, januárban 470, februárban 380 Celsius-fok volt, ez összesen 1300 Celsius-fok, ami a teljes fűtési szezon fűtési foknapjainak 55,46 százaléka. Ehhez képest a 2022-2023 decemberének fűtési foknapja 384,3 Celsius-fok (-65,7 Celsius-fok), a januáré 339,2 Celsius-fok (-130,8), a februáré pedig 299,5 Celsius-fok (-80,5) volt, összesen 1023 Celsius-fok, ami 78,69 százaléka az 1991-2020 évek átlagának.
Toldi Ottó tájékoztatása szerint az extrém meleget hozó 2022-2023-as telet tekintve, a teljes évre vetített földgáz összfogyasztás 9,1 milliárd köbméterre, a lakossági pedig 3,2 milliárd köbméterre becsülhető. Ugyanakkor nem vonható párhuzam az 5-7 évvel ezelőtti helyzethez képest, mivel a lakosság jövedelmi viszonyai jelentősen megváltoztak, ami komolyan erősítheti a lakossági fogyasztás-növekedést is. A kutató szerint
a 2022-2023-as extrém meleg télhez hasonló fűtési szezonok és földgáz-felhasználási tendenciák várhatók az új földgáztüzelésű erőművi blokkok üzembe helyezéséig, ami 2026-ban vagy 2027-ben valósulhat meg.
Összegzésképpen: egy a 2016-2017-eshez hasonló téli időszak esetén (amire a következő években nagyon minimális az esély), hazánk összes földgázfogyasztása minimum 0,69 milliárd köbméterrel, ezen belül a lakossági fogyasztás minimum 0,58 milliárd köbméterrel nőne. Ez a többlet-igény 10-11 százalékát teszi ki a földgáz-tárolóink kapacitásának (6,5 milliárd köbméter).
Magyarország földgázellátását tehát még egy ilyen hideg tél sem tudná veszélybe sodorni.
Toldi Ottó azt írja, a jövőben már csak 2-3 milliárd köbméternyi gázt kellene piaci alapon beszerezni az európai piacokról ha a következő követelmények, megállapodások teljesülnek:
- az orosz–magyar hosszú távú szerződés alapján (2021-2036) szállított 4,5 milliárd köbméter gáz minden évben megérkezik;
- növekszik az éves 1,58 milliárd köbméteres hazai kitermelés;
- a szerződéseknek megfelelően továbbra is érkezik az évi 0,6 milliárd köbméter LNG-szállítmány Horvátország felől;
- sikerül évi 1–1,5 milliárd köbméterre felfuttatni a hazai biometán termelést.
