Infostart.hu
eur:
385.29
usd:
332.01
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
MTI/Kiss Dániel
Nyitókép: MTI/Kiss Dániel

Toldi Ottó: szükség lehet egy harmadik atomerőműre is

A Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője szerint a háborús helyzetben az ellátásbiztonság felértékelődött.

"Magyarország jelentős importra szorul elsősorban a szénhidrogénekből: a földgázból 80, a kőolajból 90 százalék a behozatal aránya, de már az elektromos áramból is átlagosan 30 százalékot is külföldről vásárolunk" – kezdte a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője.

Mint mondta, az import "békeidőben" olcsóbb volt, akkor gyakran kevesebbe került, mint az itthon termelt. Ez elkényelmesítette az energiakereskedőket és a hazai energiaszektort is, viszont nem vagyunk fegyvertelenek a jövőre. "Nem igaz az a sztereotípia, amit az iskolába sulykoltak belénk, hogy Magyarország ásványi anyagokban és energiahordozókban szegény ország lenne" – jelentette ki Toldi Ottó.

Magyarországon lignitből és barnaszénből van a legtöbb,

ami ma nem hasznosítható klímabarát módon, de vannak tiszta szén technológiák. Toldi Ottó szerint a Mátrai Erőművet is fel lehet úgy újítani, hogy megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak, és onnantól lignit és barnaszénkészletek is alkalmazhatóak lesznek a jövőben klímabarát módon.

Az atomenergia dübörög: hazainak számít, hiszen évekre elegendő fűtőelemet be lehet tárolni a Paksi Atomerőmű területén, ráadásul uránunk is van, az uránbányászatot is fel lehet éleszteni.

Paks 1 még húsz évet fog működni, Paks 2 pedig megépül, így az áramellátásunk stabilizálható.

Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője azt mondta, ehhez jönnek még a hazai megújuló források. Naperőművi kapacitásunk például a tízszeresére nőtt az utóbbi 3-4 évben. De bővíthető a geotermia is, amire aztán át lehetne állítani a távfűtést. Ugyancsak nagyon jó a biomassza termelőképességünk, és van hagyományos földgázunk is: több mint 70 milliárd köbméter lehet a föld alatt. Ráadásul új kitermelési lehetőség nyílik Nyékpusztán, Békés megyében.

Toldi Ottó szerint ugyanez igaz a kőolajra is és van nem hagyományos földgázunk, csak egyelőre nem tudjuk hatékonyan kihozni a föld alól.

"Régóta dolgozik már az ország azon, hogy diverzifikáljuk például a földgázellátást, ami a legkritikusabb.

A kőolaj jelentős része már régóta tengeri szállítás útján érkezik Magyarországra, és nemcsak a Barátság vezetéken" – mondta. Megépült az észak-déli földgáz vezeték, tehát már nem csupán orosz vezetékek vannak.

Toldi Ottó arról is beszélt, hogy a jövő évtizedek a villamosenergia évtizedei lesznek. Akár másfélszeresére is nőhet 2040-ig a fogyasztásunk, így szükség lehet egy harmadik atomerőműre is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×