eur:
410.9
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A török védelmi minisztérium által közreadott képen 26 ezer tonna ukrán kukoricával Tripoliba tartó, Sierra Leonéban bejegyzett Razoni teherhajón ellenőrök Isztambul közelében 2022. augusztus 3-án. Az Ukrajna ellen indított orosz háború február 24-i kezdete óta ez az első, ukrán gabonát szállító hajó, amely elindulhatott Odesszából, és most egy nemzetközi csoport ellenőrzi, a gabonán kívül nincs-e más, tiltott rakomány a fedélzetén.
Nyitókép: MTI/EPA/Török védelmi minisztérium

További intézkedéseket sürget a MOSZ az ukrán gabona miatt

Ha meg is hosszabbítják a szeptember 15-én lejáró ukrán gabona behozatali tilalmat az unióban, az sem jelent valódi megoldást a magyar termelőknek – állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. Paragi Márton, a MOSZ szakértője szerint az EU-nak különféle vámokat, tilalmakat kellene alkalmaznia és megfelelő kompenzációt nyújtania az ukrán gabona miatt nehéz helyzetbe került országnak.

Bár Magyarország várhatóan egyoldalúan ki fogja tolni az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat december 31-ig, nem igazán látható, hogy a lépésnek mi lesz az eredménye, illetve hogy január 1-jén mi fog történni – fogalmazott az InfoRádiónak Paragi Márton, aki szerint a probléma többes.

Mint mondta, az elmúlt időszakban, ameddig az országunk nem zárta le a határait, jelentős mennyiségű gabona áramlott be Ukrajnából, ami a magyar piacot tönkretette. Amikorra megszületett az intézkedés, a probléma lényegében már eszkalálódott, és az azóta eltelt időszakban a piac nem tudott konszolidálódni – tette hozzá.

„A magyar árak a régiós, de a párizsi tőzsdéhez viszonyítva is rendkívül alacsonyan vannak, ami rendkívüli veszteséget okoz.”

A MOSZ szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy alapesetben a magyar gabona jelentős részének a külpiacokon kellene helyet találnia magának, ami a helyzetben kiváltképp fontos lenne, de miután az exportpiacok is telítettek az ukrán gabona miatt, a magyar termelők nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel. „Így a hazai termesztésű termékek is a magyar piacot nyomják.”

Ami a lehetséges megoldásokat illeti, Paragi Márton úgy fogalmazott, hogy Európai Uniónak van egy jól bejáratott, intézményesített – piacvédelmi, -szabályozási – mechanizmusa, és azt kellene működtetni. Vannak különféle eszközök, amik ugyan forrásokat kívánnak, de képesek lennének hatékonyan megvédeni az egységes európai piacot – mondta.

A MOSZ munkatársa, komoly vívmányként értékelve az egységes piacot, hozzátette: ez nemcsak azt jelenti, hogy a tőke, az áruk és a személyek szabadon mozoghatnak az Európai Unióban, hanem azt is, hogy ezt meg kell védeni.

Erre vannak a vámok, tilalmak, a különféle kompenzációs eljárások, amiket mindenképp alkalmaznia kellene

– ismételte meg.

Szerinte igenis meg lehet azt követelni, hogy azoknak a minőségi paramétereknek, amiket az Európai Unióban előírnak, a növénytermesztési termékek is feleljenek meg, magyarán: ne engedjenek be az EU-ban nem elfogadott technológiákkal termesztett, előállított termékeket.

Paragi Márton szerint a fentieken túl kvótákat is alkalmazni kellene, nem megengedve, hogy az ukrán gabona csak úgy felcímkézetlenül megjelenjen. „Nem tudjuk igazából, hogy hova megy, hol használják fel, nincs ellenőrizve ez a tétel, ami bejön az országba, illetve az Európai Unióba.”

Nem utolsó sorban kitért arra is, hogy léteznek kompenzációs mechanizmusok is. Ezek értelmében az Európai Unió meg is ítélt az elmúlt időszakban 6 milliárd forint összegű kártérítést,

de ennek mértéke és elosztási módja is elégtelen

a magyar szervezet szerint. Az elosztás egyik legfontosabb pontja, hogy az 500 hektár feletti gazdálkodók nem részesülhetnek belőle, ami a MOSZ munkatársa szerint vitatható, hiszen „nem csak a kis gazdáknak van kára ebből a történetből”.

A támogatáshoz kell az is, hogy a termelő bizonyítsa: meghatározott TEÁOR-számok alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozás részére idén május 15-e és szeptember 15-e között legalább 10 tonna mennyiségű kukoricát értékesített, ami szerinte nem egyértelműen igazolható. „Előfordulhat az, hogy nem csak saját termelési készletet értékesítenek, hanem vásároltat.”

Paragi Márton úgy véli, az előírt május–szeptemberi időszak szintén nem alkalmas arra, hogy a rászorulókat hozza helyzetbe, csak arra jó, hogy az a kör kapja a kompenzációt, amelyiknek speciális ügyletei voltak. „Tehát egy specializált kör jelentős mennyiségű támogatáshoz tud hozzájutni, míg az igazán rászorulók nem kapnak érdemi kompenzációt” – értékelt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×