A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mért a hivatal, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban 19,1, valamint a villamos berendezés gyártásában 16,9 százalékkal nőtt a termelés volumene.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. májusinál 0,9 százalékkal kisebb volt.

A tavaly júniusihoz viszonyítva az ipari export volumene 4,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 23, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 24 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 20,0, a feldolgozóiparé 8,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,8, a csekély súlyú bányászaté 29, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 33 százalékkal csökkent.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közül a legnagyobb mértékben, 19,1 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 25, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 14,4 százalékkal nőtt.

A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 16,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 28, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 6,5 százalékkal növekedett.

A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 2,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,4 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása a hazai és a külpiaci eladások visszaesése következtében 11,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a kis súlyú dohánytermék gyártásában. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,7 százalékkal kisebb lett az előző év azonos hónapjához képest. A többi nyolc alágazatban 6,1 és 40 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 20, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Kéthavi csökkenés után a kis súlyt képviselő gép, gépi berendezés gyártása 7,2 százalékkal emelkedett, elsősorban az export növekedésének köszönhetően, miközben a belföldi értékesítés számottevően visszaesett.

A legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól,

a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztrált a KSH.

Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 6,3 százalékos volumenbővülést Dél-Alföldön, a legjelentősebb, 12,4 százalékos visszaesést Budapesten regisztrálták.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,1 százalékkal nagyobb volt a 2022. júniusinál. Az új belföldi rendelések 9,6 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 8,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 10,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Január–júniusban az ipari termelés 4,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,2, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 17,1 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi négyben 3,6 és 21 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 14,5 százalékkal bővült.