Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Container ship in import export and business logistics, By crane, Trade Port, Shipping cargo to harbor, Aerial view from drone, International transportation, Business logistics concept
Nyitókép: Thatree Thitivongvaroon/Getty Images

Drágulást hozhat egy újabb szektor megadóztatása

A globális hajózási ágazatra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy foglalkozzon a klímavédelmi szempontokkal, így bevezessenek egyfajta éghajlatvédelmi hozzájárulást a szektorban. Mivel új adók bevezetése is felmerült, a szállítmányozási árak a jövőben jelentősen emelkedhetnek.

Egyre komolyabb viták folynak a tengeri szállítmányozás kapcsán arról, hogy a szektornak is többet kellene tennie az éghajlatvédelemért. Az IMO londoni – hétfőn kezdődő egyhetes – ülésén arról is vitát folytatnak majd, hogy a szennyező hajókra nemzetközi szén-dioxid-adót vetnének ki, és az ebből származó bevétel egy részét a sebezhető országok kaphatnák meg az éghajlattal kapcsolatos károkért – írja a Portfolio, idézve a Politicót.

A kártérítésre való összpontosítás kritikákat váltott ki, mivel egyesek szerint fennáll a veszélye, hogy háttérbe szorulnak a hajózás környezetbarátabbá tételére irányuló erőfeszítések.

Az IMO jelentős változásról dönthet, öt évvel az első éghajlati célok kitűzése után a szervezet várhatóan 2050-re nulla kibocsátási célt fogad el a találkozón. A kampányolók azonban azzal érvelnek, hogy a 2030-ra és 2040-re vonatkozó köztes célokra van szükség a szén-dioxid-mentesítéshez vezető folyamatosság biztosításához.

A találkozón a jövőbeli viták irányítására szolgáló átfogó elveket is megvitatják, beleértve egy lehetséges „a szennyező fizet” megközelítést is.

A kártérítésre való összpontosítás ellenére a szigetországok hangsúlyozzák, hogy továbbra is a dekarbonizációnak kell prioritást élveznie. (…) A cél egy olyan bevételi mechanizmus létrehozása, amelyet vissza lehet fektetni a hajózási ágazatba, hogy fenntartható megoldásokat találjanak. Végső soron az a cél, hogy 2050-re a hajózási ágazatban nulla kibocsátást érjenek el, és így megszűnjön az adókból származó bevételek generálásának szükségessége.

Azonban ahogy a koronavírus-válság alatt látszott, a szállítmányozási díjak emelkedése jelentős inflációs tényezővé válhat – jegyzi meg a gazdasági oldal.

Címlapról ajánljuk
40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×