Ugyanakkor a tárca vitatja a szövetség észrevételeit, amelyeket a befektetési alapokat érintő kormányrendeletekben szereplő új szabályokkal kapcsolatban tett.

A GFM álláspontja szerint továbbra is egyértelmű: a beavatkozás célja, hogy jogszabály által támasztott követelmény legyen az a jogos befektetői elvárás, miszerint az értékpapíralapoknak értékpapír túlsúlyos portfólióval kell rendelkezniük. Ezért a kormány első körben arról döntött, hogy 2023. július 1-jétől kezdődően az értékpapíralapok - ideértve a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok - portfóliójában az értékpapírok súlyának legalább 60 százaléknak kell lennie, miközben a szigorú likviditási elvárásokat változatlanul hagyta.

A GFM rendelkezésére álló piaci adatok szerint ezen alapok portfóliójában az elmúlt időszakban egészségtelen elmozdulás történt: jelentősen megnőtt a hitelintézeti betétek aránya az értékpapírok rovására, ami nem teljesíti azt a befektetői elvárást, hogy az adott értékpapír alapokban ténylegesen értékpapírokba történt befektetések legyenek. A kialakult helyzetet a szabályozás kezeli, és

kötelezi az alapkezelőket, hogy megfelelő arányban tartsanak értékpapírt az általuk kezelt értékpapíralapokban.

A szabályozás 2023. július 1-jei hatálybalépése az érintettek számára a felkészülésre megfelelő időt biztosít.

A közlemény szerint a GFM vitatja a BAMOSZ azon álláspontját, miszerint előzetes egyeztetésekre nem került sor, tekintettel arra, hogy a szabályozás két körben is megtörtént az érintett felekkel. A GFM már az első körben történt egyeztetéseken is hangot adott törekvéseinek, amelyet a második körös szabályozói beavatkozás - aminek keretében a kormány a transzparencia és az állampapír-kereslet növelése érdekében a befektetési alapok eszközeire vonatkozóan további szigorítást vezetett be - még célzottabban kényszerít ki.

Ennek következtében az egyes értékpapíralapok az eszközeik legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, miközben likvid eszközeik 20 százalékát rövid lejáratú magyar állampapírban kell tartaniuk. A célzottabb és erősebb szabályozásra azért került sor, mert

az első körben történt beavatkozást a BAMOSZ egyes tagjai a felkészülés során elkezdték kijátszani, ezzel megnehezítve a szabályozási cél teljesülését.

Mindezeken túl a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ezúton is jelezni kívánja, hogy jogszabály alkotási terve szerint a szabályozói célt szolgáló átmenti szabályoknak az állandó jogszabályok közé illesztésével, valamint a piaci tapasztalatok beépítésével kerül kidolgozásra a befektetési alapokat érintő jogszabálycsomag az őszi törvénykezési ülésszakban a parlament elé, így továbbra is lesz lehetőség a szektort érintő szabályozói javaslatok megvitatására - olvasható a minisztérium közleményére.