Infostart.hu
eur:
385.11
usd:
331.66
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Rákóczi híd tükröződik egy üveg ajtón a Mol Campus épületében Budapesten, a Kopaszi-gát mellett 2022. december 6-án. A december 8-án átadott, 143 méter magas, nettó 86 ezer négyzetméter alapterületű épületben 2500 ember fog dolgozni.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A megújulók irányába mozdul a Mol

A Mol megállapodást kötött a BayWa AG-vel a Szarvasi Biogázüzem megvásárlásáról; a hulladékfeldolgozó létesítmény szerves hulladékot használ villamos energia és hő előállítására, kapcsolt energiatermeléssel, körülbelül 4 megawatt elektromos csúcskapacitással.

A vállalat tájékoztatása szerint az üzem évente több mint 40 ezer tonna, a régió hústermeléséből származó hulladékot dolgoz fel, és további 53 ezer tonna maradék hulladékot (például hígtrágyát és trágyát) a szomszédos állattartó és húsfeldolgozó gazdaságokból. Ezen kívül mintegy 18 ezer tonna mezőgazdasági szubsztrátot használnak alapanyagként a több mint 12,5 millió köbméter biogázt előállító üzem számára.

Az üzem megvásárlásához a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása szükséges.

A közleményben hangsúlyozták: a Mol-csoport bioüzemanyag-portfóliójának bővítésére törekszik, hogy hozzájáruljon az Európai Unió megújuló energia irányelvében megfogalmazott célok eléréséhez. Ez az akvizíció összhangban van a REPowerEU akciótervvel is, amely magas célt tűzött ki a biogáz- és metántermelésre, hogy ésszerűen növelje az Európai Unió általános energiafüggetlenségét.

A Mol-csoport számára a Szarvasi Biogázüzem megvásárlása lehetőség a vállalat fenntartható energiatermelési portfóliójának bővítésére. Az erőmű nemcsak az egyik legnagyobb biogáztermelő kapacitással rendelkezik a kelet-közép-európai régióban, hanem egy olyan térségben helyezkedik el, ahol a Mol aktív kutatás-termelési tevékenységet folytat. Ez egyedülálló szinergiát nyújt, mivel infrastruktúrát biztosít a biogáz-létesítmények termékeinek fejlesztésére – jelezték a közleményben.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×