Infostart.hu
eur:
385.95
usd:
331.37
bux:
119642.42
2026. január 14. szerda Bódog
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Lebénító számok a GVH-jelentésben a hazai élelmiszer-inflációról

A kereskedők túl magas árrést alkalmaznak a tartós élelmiszerek piacán - állapította meg Gazdasági Versenyhivatal.

A GVH 80 oldalas jelentéséről készült közleményét az azenpenzem.hu nézte át alaposan és szedte táblázatba az adatokat. Ezek szerint a kiskereskedők bruttó árrése 2022-ben 25-35 százalékra rúgott, ami jelentősnek tekinthető.

A teljes, 80 oldalas jelentésben szerepel egy nemzetközi kitekintés is. Ebből kiderül, hogy 2023 márciusában a magyar élelmiszerinfláció 45,1 százalékos volt, szemben a 2021-es 1,9 százalékossal. Az Európai Unión belül a második helyen Szlovákia áll 29,1 százalékkal, úgy, hogy 2021-ben 1,1 százalékos árcsökkenés volt északi szomszédunknál.

A számokból jól látszik, hogy az élelmiszerek magyarországi drágulása már 2021 tavaszán is rekord mértékű volt az unióban.

Tavaly márciusban ugyan Litvánia és Bulgária elvitte tőlünk az elsőbbség igen kétes dicsőségét, de a magyar adat így is jócskán meghaladta az összes országra általunk számított 8,7 százalékos átlagot. Az idén viszont

Magyarországon az EU-átlag két és félszeresét sikerült drágulásban produkálni.

A teljes jelentésben leírták, hogy 2019 és 2021 között a hazai kiskereskedelmi szektor nyereségesen működött, de ez a nyereségesség jelentősen csökkent 2022-ben.

A helyzetet ráadásul – olvasható a részletes jelentésben – bonyolítja, hogy az egyes élelmiszerekre bevezetett ármaximum néhány termék esetén nagyon jelentős veszteségeket okozott a kiskereskedőknek, ami felboríthatta a korábban megszokott árazási stratégiát, annak újragondolását tehette szükségessé, és ez kihathatott minden termékkategóriára.

Címlapról ajánljuk

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Von der Leyen megnevezte a béke árát: 90 milliárd eurót Brüsszel Ukrajnának

Az Európai Bizottság 90 milliárd eurós, közös hitelből finanszírozott támogatási csomagot terjesztett elő Ukrajna számára 2026–2027-re, amelynek kétharmada katonai célokat, egyharmada pedig az állam működését finanszírozná. Ursula von der Leyen szerint a cél az, hogy Ukrajna „erőpozícióban legyen a csatatéren és a tárgyalóasztalnál is”, miközben az EU története egyik legnagyobb, célzott geopolitikai hitelprogramját indítja el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×