Infostart.hu
eur:
378.33
usd:
320.98
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Lebénító számok a GVH-jelentésben a hazai élelmiszer-inflációról

A kereskedők túl magas árrést alkalmaznak a tartós élelmiszerek piacán - állapította meg Gazdasági Versenyhivatal.

A GVH 80 oldalas jelentéséről készült közleményét az azenpenzem.hu nézte át alaposan és szedte táblázatba az adatokat. Ezek szerint a kiskereskedők bruttó árrése 2022-ben 25-35 százalékra rúgott, ami jelentősnek tekinthető.

A teljes, 80 oldalas jelentésben szerepel egy nemzetközi kitekintés is. Ebből kiderül, hogy 2023 márciusában a magyar élelmiszerinfláció 45,1 százalékos volt, szemben a 2021-es 1,9 százalékossal. Az Európai Unión belül a második helyen Szlovákia áll 29,1 százalékkal, úgy, hogy 2021-ben 1,1 százalékos árcsökkenés volt északi szomszédunknál.

A számokból jól látszik, hogy az élelmiszerek magyarországi drágulása már 2021 tavaszán is rekord mértékű volt az unióban.

Tavaly márciusban ugyan Litvánia és Bulgária elvitte tőlünk az elsőbbség igen kétes dicsőségét, de a magyar adat így is jócskán meghaladta az összes országra általunk számított 8,7 százalékos átlagot. Az idén viszont

Magyarországon az EU-átlag két és félszeresét sikerült drágulásban produkálni.

A teljes jelentésben leírták, hogy 2019 és 2021 között a hazai kiskereskedelmi szektor nyereségesen működött, de ez a nyereségesség jelentősen csökkent 2022-ben.

A helyzetet ráadásul – olvasható a részletes jelentésben – bonyolítja, hogy az egyes élelmiszerekre bevezetett ármaximum néhány termék esetén nagyon jelentős veszteségeket okozott a kiskereskedőknek, ami felboríthatta a korábban megszokott árazási stratégiát, annak újragondolását tehette szükségessé, és ez kihathatott minden termékkategóriára.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×