Az Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és a Közös Kutatóközpont végezte kutatás tömeges csalásra utal, valamint rámutat arra, hogy sokan vásárolhatnak hamisított, hitelesnek címkézett mézet – írja a Euronews.
320 mintát vizsgáltak meg, ebből 147, azaz a mézek 46 százaléka kapcsán merült fel, hogy szirupokkal hígították, így pedig nem felel meg az Európai Unió mézdirektívájában lefektetett elveknek. Rizsből, búzából vagy cukorrépából készült édes szirupokkal keverték a mézeket a legtöbb esetben.
A hamis mézek a legtöbb esetben Törökországból vagy Kínából származtak. A tesztben az Egyesült Királyságon keresztül a piacra kerülő mézek közül tízből tíz volt hamis. Ezeket más országokban készíthették, majd az Egyesült Királyságon keresztül hozták be az Európai Unióba.
Az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága az EU Élelmiszer-csalási Hálózatához tartozó 18 ország nemzeti hatóságaival, az OLAF-fal és a JRS-vel közösen lép fel a mézhamisítás ellen. A résztvevő országok közt ott van hazánk is, valamint Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Spanyolország, Svédország és Svédország, Norvégia és Svájc.
133 vállalkozásról (70 importőrről és 63 exportőrről) derült ki, hogy hamisítással gyanúsított mézszállítmányokban érintett. Az OLAF szerint eddig további 44 gazdasági szereplő ellen indult vizsgálat.
"A mézben természetes módon előfordulnak cukrok, az uniós jogszabályok szerint tisztának kell maradnia, ami azt jelenti, hogy
nem adhatnak hozzá összetevőket.
A hamisítás akkor következik be, amikor a méz térfogatának növelése érdekében mesterségesen adnak hozzá olyan összetevőket, mint a víz vagy az olcsó cukorszirupok" – olvasható az OLAF által közzétett közleményben. A szervezet szerint az egészségügyi kockázat alacsony, de a fogyasztót becsapja ez a gyakorlat, valamint a piaci szereplőket is veszélybe sorolja a tisztességtelen verseny miatt.
Ville Itälä, az OLAF főigazgatója szerint az EU-ban nagyobb a kereslet a mézre, mint amennyit a térség meg tud termelni. Elmondta azt is, hogy a hígítás mellett találtak olyan eseteket is, melyekben
hamis eredetet tüntettek fel a mézekhez a címkéken.
A Le Monde szerint Európa az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb mézfelvásárlója évi 175 ezer tonnával.