eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Mézmizéria: meglepő adatokat közölt az unió csalás elleni hivatala

Egy uniós vizsgálat szerint a piacra kerülő mézek csaknem fele hamisítvány.

Az Európai Bizottság Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és a Közös Kutatóközpont végezte kutatás tömeges csalásra utal, valamint rámutat arra, hogy sokan vásárolhatnak hamisított, hitelesnek címkézett mézet – írja a Euronews.

320 mintát vizsgáltak meg, ebből 147, azaz a mézek 46 százaléka kapcsán merült fel, hogy szirupokkal hígították, így pedig nem felel meg az Európai Unió mézdirektívájában lefektetett elveknek. Rizsből, búzából vagy cukorrépából készült édes szirupokkal keverték a mézeket a legtöbb esetben.

A hamis mézek a legtöbb esetben Törökországból vagy Kínából származtak. A tesztben az Egyesült Királyságon keresztül a piacra kerülő mézek közül tízből tíz volt hamis. Ezeket más országokban készíthették, majd az Egyesült Királyságon keresztül hozták be az Európai Unióba.

Az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága az EU Élelmiszer-csalási Hálózatához tartozó 18 ország nemzeti hatóságaival, az OLAF-fal és a JRS-vel közösen lép fel a mézhamisítás ellen. A résztvevő országok közt ott van hazánk is, valamint Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Spanyolország, Svédország és Svédország, Norvégia és Svájc.

133 vállalkozásról (70 importőrről és 63 exportőrről) derült ki, hogy hamisítással gyanúsított mézszállítmányokban érintett. Az OLAF szerint eddig további 44 gazdasági szereplő ellen indult vizsgálat.

"A mézben természetes módon előfordulnak cukrok, az uniós jogszabályok szerint tisztának kell maradnia, ami azt jelenti, hogy

nem adhatnak hozzá összetevőket.

A hamisítás akkor következik be, amikor a méz térfogatának növelése érdekében mesterségesen adnak hozzá olyan összetevőket, mint a víz vagy az olcsó cukorszirupok" – olvasható az OLAF által közzétett közleményben. A szervezet szerint az egészségügyi kockázat alacsony, de a fogyasztót becsapja ez a gyakorlat, valamint a piaci szereplőket is veszélybe sorolja a tisztességtelen verseny miatt.

Ville Itälä, az OLAF főigazgatója szerint az EU-ban nagyobb a kereslet a mézre, mint amennyit a térség meg tud termelni. Elmondta azt is, hogy a hígítás mellett találtak olyan eseteket is, melyekben

hamis eredetet tüntettek fel a mézekhez a címkéken.

A Le Monde szerint Európa az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb mézfelvásárlója évi 175 ezer tonnával.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×