Infostart.hu
eur:
355.75
usd:
305.68
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Egy dolgozó a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójának kokszüzemében 2022. május 24-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Minimálbér: az eddig ellenálló szakszervezet is beadta a derekát, jöhet az aláírás

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint 20 százalékos emelésre lenne szükség, mégis úgy döntöttek végül, hogy aláírják a 16 százalékról szóló megállapodást.

A bérmegállapodásról Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerdán még azt mondta az InfoRádiónak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem támogatja a megállapodást, de ettől még az egyezség létrejöhet, hiszen a múltban már több alkalommal volt arra példa, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elutasította az aláírást.

Aztán az MASZSZ mégis úgy döntött, hogy aláírja a megállapodás, bár mint az ATV-n tett bejelentésükből kiderül, álláspontja szerint 20 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség.

A csütörtökön aláírni tervezett megállapodás kevesebbről szól:

  • a minimálbér 16 százalékkal,
  • a garantált bérminimum 14 százalékkal

emelkedik 2023 januárjától. Így január 1-jétől

  • a minimálbér 200 ezer forintról 232 ezer forintra,
  • a garantált bérminimum 260 ezer forintról 296 400 forintra

emelkedhet. A munkáltatói oldal három érdekképviselete egységesen támogatta a minimálbér 16 százalékos és a bérminimum 14 százalékos emelését. A szakszervezetek közül a Liga és a Munkástanácsok is elfogadhatónak tartja az alkut.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) 20 százalékos minimálbéremeléssel lenne elégedett, a keddi egyeztetés után szakszervezeten belül is egyeztettek. Az elnökségi tagokkal egyeztetve meghozták azt a döntést: alá fogják írni a megállapodást – jelentette be Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke. Mint mondta, az inflációs adatok motiválták őket abban, hogy magasabb értéket követeljenek. Hangsúlyozta, hogy év közben még visszaülnek a tárgyalóasztalhoz, ha a prognosztizált inflációhoz képest lényegesen nagyobb eltérés lesz a jövő év során.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentette Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×