eur:
411.26
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Majdnem ötvenmillióra büntették a K&H Bankot

Az MNB felügyeleti vizsgálata nyomán 48 millió forint bírságot szabott ki a K&H Bankra különböző szabálytalanságok miatt.

A Magyar Nemzeti Bank egyebek közt kifogásolta a K&H-nak az állampapírok saját számlás értékesítésénél folytatott gyakorlatát, az ügyfelekkel folytatott személyes és telefonos kommunikáció rögzítését. A bankfelügyelet ugyancsak hiányosságokat és jogsértéseket talált a panaszkezelés és adatszolgáltatás terén is. A feltárt problémák nem veszélyeztetik a hitelintézet megbízható működését, ám kijavításuk elengedhetetlen - hangsúlyozta a felügyeleti hatóság.

Az MNB - helyszíni ellenőrzést is magába foglaló - korlátozott átfogó vizsgálatot folytatott a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.-nél (K&H Bank), alapvetően a befektetési szolgáltatásokat tekintette át. Ennek során a 2020. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot vette górcső alá.

A vizsgálat során a K&H Bank egyes lakossági állampapírok esetében nem tudta alátámasztani a kiválasztott ügyleteknél a vizsgált időszakra vonatkozóan a másodpiaci árfolyam meghatározásának pontos módját.

A jegybank azt is feltárta, hogy

a hitelintézet elsődleges jegyzéseihez képest a másodpiaci saját számlás eladásainál huzamosabb időn át számottevően magasabb árfolyamot szabott.

Az érintett lakossági állampapírokat másodpiacon vásárló ügyfelei így kedvezőtlenebbül jártak, mintha a banknál jegyzéssel, vagy akár a kincstárnál vették volna meg ezeket. A K&H Bank ezáltal - megsértve a jogszabályi és szakmai követelményeket - nem tisztességesen és hatékonyan, nem az ügyfelek érdekeivel összhangban járt el.

A hitelintézet emellett személyes, illetve telefonos befektetési tanácsadásai során többször nem rögzítette tartós adathordozón a kommunikáció ügyfél szempontjából lényegi részeit. Ennek elmaradása sérthette az ügyfelek érdekeit, mert a kommunikáció nem volt dokumentált, s annak hiányában utólag nem lehetséges megállapítani többek között azt, hogy a végrehajtott ügyletek megfeleltek-e az ügyfél megbízásának, az ügyfélnek adott befektetési tanácsnak.

A vizsgálat feltárta azt is, hogy a hitelintézet több esetben nem válaszolta meg határidőben az ügyfélpanaszokat sem.

A bank emellett egyes rendszeres adatszolgáltatásait is helytelen adattartalommal küldte meg az MNB-nek.

Mindezek alapján az MNB az egyes jogsértésekhez kapcsolódóan 90-180 napos teljesítési határidővel kötelezte a K&H Bankot a feltárt hiányosságok megszüntetésére.

A jogsértések miatt az MNB összességében 48 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a hitelintézetre.

A bírság meghatározásakor a jegybank súlyosbító körülményként vette figyelembe egyebek közt a lakossági állampapír-értékesítésnél feltárt problémák rendszerszintű jellegét, több egyéb jogsértés kockázatosságát, illetve a bank piaci súlyát is. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor több feltárt hiányosság alacsonyabb kockázati besorolása.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×