eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke előadást tart a Pénz7 országos nyitóeseményén Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank Teátrumban 2019. február 25-én. Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

ÁSZ-elnök: "bőven van tere az átláthatóság javításának és a tisztulásnak”

Windisch László beszélt a Mindenki Magyar­országa Mozgalom amerikai támogatásának ügyéről, és elmondta, hogy törvénymódosítást kezdeményez, hogy az Állami Számvevőszék megállapításait lehessen bíróságon vitatni.

Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével készített nagyinterjút a Mandiner.

A beszélgetés több témát körüljár, nagyjából a közepén jön szóba a Mindenki Magyar­országa Mozgalomnak juttatott, többmilliárdos amerikai támogatás. Erről azt mondja az elnök, hogy zajlik a kampány­pénzek elköltésének ellenőrzése.

„Ebben a konkrét esetben meg kell nézni, hogy a Márki-Zay és szervezete által a választást megelőzően folytatott tevékenység mennyiben tekinthető a hatpárti együttműködésnek juttatott kvázi támogatásnak. Hiszen mégiscsak nekik, sőt velük közösen kampányoltak. Ugyanakkor

azt is tisztázni kell, pusztán egy elismerő nyilatkozat elmulasztása, mint esetleges jogi trükk, jogi értelemben elegendő-e ahhoz, hogy ne pártként tekintsünk az egyébként minden más vonatkozásban pártnak tűnő, pártként cselekvő, frakció­alakítást belengető, képviselőjelöltek mellett agitáló mozgalomra.

Ha nem, úgy kénytelenek vagyunk a pártokra és a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályozást, illetve korlátozásokat Márki-Zayék szervezetére is érvényesnek tekinteni” – mondta az elnök.

Az ügyészség is nyomoz az ügyben, ők maguk jelentést készítenek, „a mi procedúránk független a büntetőeljárástól”.

Aztán a számvevőszéket érő ellenzéki kritikák kapcsán arról beszél, hogy

lesz egy törvénymódosítási javaslata, miszerint a megállapításaikat lehessen a bíróságon vitatni,

mert őket erősíti, ha a közvélemény fókuszába kerülő ügyekben a bíróság előtt is meg tudják védeni az érveit.

Az Integritás Hatóság vezetőségének kiválasztásával kapcsolatban arról számolt be, hogy
„hiába próbált a sajtó politikai megfontolásokat belemagyarázni, a részt vevő rangos egyetemi tanszék­vezetők és szakértők szakmai alapon hoztak döntéseket. Az alkalmasnak bizonyuló tizennyolc – végül egy vissza­lépés miatt tizenhét – pályázat közül a nyilvánosságra hozott szempontrendszer nyomán választottam ki a vezetőség tagjait. Mindegyik aspiráns meghallgatására több mint egy órát szántam, ezekről videofelvétel is készült.”

Érdekes kérdés, hogy mit tud majd az Európai Bizottság megnyugtatására felállított hatóság, amit az ÁSZ nem.

A válasz: „Az Integritás Hatóság kifejezetten erős jogkörökkel bír konkrét közbeszerzések kapcsán is, felfüggesztheti például az eljárást, vagy ajánlást adhat állami szerveknek, hogy milyen eljárástípust alkalmazzanak, vagy éppen milyet ne a beszerzéseik során. A számvevőszék hatósági eljárást nem folytat. A közvetlen uniós forrásból megvalósuló beruházásokat nem vizsgálja, a központi költségvetésen átfolyó EU-s támogatások minősülnek költségvetési támogatásnak. Ezek felhasználását, az ezekkel való gazdálkodást az ÁSZ is – nagyobb hangsúllyal, mint eddig – vizsgálni fogja.”

Arra, hogy az új hatóság annak beismerése-e, hogy nem megfelelő az uniós források felhasználása Magyarországon, úgy reagált Windisch László, hogy

„a probléma nem olyan súlyos, ahogy azt a legelvadultabb kritikusok mondják,

ám ne dugjuk homokba a fejünket, bőven van tere az átláthatóság javításának és a tisztulásnak”.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×