Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke előadást tart a Pénz7 országos nyitóeseményén Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank Teátrumban 2019. február 25-én. Az idén várhatóan 1200 iskola több százezer diákkal vesz részt a Pénz7 elnevezésű témahéten, amely során igyekeznek megismertetni a fiatalokkal a pénz és a vállalkozás világát.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

ÁSZ-elnök: "bőven van tere az átláthatóság javításának és a tisztulásnak”

Windisch László beszélt a Mindenki Magyar­országa Mozgalom amerikai támogatásának ügyéről, és elmondta, hogy törvénymódosítást kezdeményez, hogy az Állami Számvevőszék megállapításait lehessen bíróságon vitatni.

Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével készített nagyinterjút a Mandiner.

A beszélgetés több témát körüljár, nagyjából a közepén jön szóba a Mindenki Magyar­országa Mozgalomnak juttatott, többmilliárdos amerikai támogatás. Erről azt mondja az elnök, hogy zajlik a kampány­pénzek elköltésének ellenőrzése.

„Ebben a konkrét esetben meg kell nézni, hogy a Márki-Zay és szervezete által a választást megelőzően folytatott tevékenység mennyiben tekinthető a hatpárti együttműködésnek juttatott kvázi támogatásnak. Hiszen mégiscsak nekik, sőt velük közösen kampányoltak. Ugyanakkor

azt is tisztázni kell, pusztán egy elismerő nyilatkozat elmulasztása, mint esetleges jogi trükk, jogi értelemben elegendő-e ahhoz, hogy ne pártként tekintsünk az egyébként minden más vonatkozásban pártnak tűnő, pártként cselekvő, frakció­alakítást belengető, képviselőjelöltek mellett agitáló mozgalomra.

Ha nem, úgy kénytelenek vagyunk a pártokra és a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályozást, illetve korlátozásokat Márki-Zayék szervezetére is érvényesnek tekinteni” – mondta az elnök.

Az ügyészség is nyomoz az ügyben, ők maguk jelentést készítenek, „a mi procedúránk független a büntetőeljárástól”.

Aztán a számvevőszéket érő ellenzéki kritikák kapcsán arról beszél, hogy

lesz egy törvénymódosítási javaslata, miszerint a megállapításaikat lehessen a bíróságon vitatni,

mert őket erősíti, ha a közvélemény fókuszába kerülő ügyekben a bíróság előtt is meg tudják védeni az érveit.

Az Integritás Hatóság vezetőségének kiválasztásával kapcsolatban arról számolt be, hogy
„hiába próbált a sajtó politikai megfontolásokat belemagyarázni, a részt vevő rangos egyetemi tanszék­vezetők és szakértők szakmai alapon hoztak döntéseket. Az alkalmasnak bizonyuló tizennyolc – végül egy vissza­lépés miatt tizenhét – pályázat közül a nyilvánosságra hozott szempontrendszer nyomán választottam ki a vezetőség tagjait. Mindegyik aspiráns meghallgatására több mint egy órát szántam, ezekről videofelvétel is készült.”

Érdekes kérdés, hogy mit tud majd az Európai Bizottság megnyugtatására felállított hatóság, amit az ÁSZ nem.

A válasz: „Az Integritás Hatóság kifejezetten erős jogkörökkel bír konkrét közbeszerzések kapcsán is, felfüggesztheti például az eljárást, vagy ajánlást adhat állami szerveknek, hogy milyen eljárástípust alkalmazzanak, vagy éppen milyet ne a beszerzéseik során. A számvevőszék hatósági eljárást nem folytat. A közvetlen uniós forrásból megvalósuló beruházásokat nem vizsgálja, a központi költségvetésen átfolyó EU-s támogatások minősülnek költségvetési támogatásnak. Ezek felhasználását, az ezekkel való gazdálkodást az ÁSZ is – nagyobb hangsúllyal, mint eddig – vizsgálni fogja.”

Arra, hogy az új hatóság annak beismerése-e, hogy nem megfelelő az uniós források felhasználása Magyarországon, úgy reagált Windisch László, hogy

„a probléma nem olyan súlyos, ahogy azt a legelvadultabb kritikusok mondják,

ám ne dugjuk homokba a fejünket, bőven van tere az átláthatóság javításának és a tisztulásnak”.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×