Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Rozskenyér készül a Szabó Andrea pékségben Karancslapujtőn 2016. szeptember 28-án. A rozskenyérnek a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát. Az előírás megjelenése októberben várható.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Megállíthatatlanul drágul itthon a kenyér

Az Eurostat legújabb adatai szerint a kenyér az egész Európai Unióban Magyarországon drágult meg a legnagyobb mértékben, mégpedig 66 százalékkal. A Magyar Pékszövetség elnöke szerint ennek az az oka, hogy a kenyér évek óta túl olcsó volt a költségekhez képest. Most viszont az energia és az alapanyag drágulása miatt még többe fog kerülni.

Miközben Magyarországon a kenyér és sütőipari termékek árai jóval elmaradtak a környező országokéhoz képest, jelentősen emelkedett az alapanyagok és az energia ára, illetve bér és a logisztika költsége is – magyarázta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke.

Tavaly óta a liszt ára csaknem a háromszorosára, a gázé hét-nyolcszorosára, az áram ára pedig a tíz-tizenkétszeresére nőtt, ami a sütőipari vállalkozások számára jelentős önköltség-növekedést okozott, amit most tovább kell hárítaniuk a vásárókra. Felmérésük szerint a magyar kenyér – a környező országokéhoz viszonyítva – még így is 73 százalékos áron áll.

Septe József arra is felhívta a figyelmet, hogy a multinacionális láncok hosszú időn át jelentősen lenyomták a sütőipari termékek árát, és emiatt a hazai sütőipar épphogy csak létezni tudott. Hozzátette: további alapanyagár-emelkedések jönnek, ráadásul a 480 forintos kedvezményes tankolásból is kiestek a vállalkozások, következésképp tovább nő a sütőipari vállalkozások önköltsége, amit még kénytelenek lesznek beépíteni az áraikba.

A pékszövetség elnöke nem kívánt jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mennyibe fog kerülni egy hónap múlt egy kiló fehér búzakenyér Magyarországon. Mint mondta, ezt korrekt módon csak az alapanyag- és energiaköltségek ismeretében lehetne kiszámolni.

Septe József azokról a panaszokról, hogy sok helyen nem kapni fél vagy negyed kiló kenyeret, azt mondta: az erre vonatkozó szabályokat nem a sütőipari vállalkozások hozzák, de szükség lehet a változtatásra, mert nem mindenki fog tudni kifizetni már egy kiló kenyeret.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×