eur:
411.18
usd:
392.45
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Rozskenyér készül a Szabó Andrea pékségben Karancslapujtőn 2016. szeptember 28-án. A rozskenyérnek a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát. Az előírás megjelenése októberben várható.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Megállíthatatlanul drágul itthon a kenyér

Az Eurostat legújabb adatai szerint a kenyér az egész Európai Unióban Magyarországon drágult meg a legnagyobb mértékben, mégpedig 66 százalékkal. A Magyar Pékszövetség elnöke szerint ennek az az oka, hogy a kenyér évek óta túl olcsó volt a költségekhez képest. Most viszont az energia és az alapanyag drágulása miatt még többe fog kerülni.

Miközben Magyarországon a kenyér és sütőipari termékek árai jóval elmaradtak a környező országokéhoz képest, jelentősen emelkedett az alapanyagok és az energia ára, illetve bér és a logisztika költsége is – magyarázta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke.

Tavaly óta a liszt ára csaknem a háromszorosára, a gázé hét-nyolcszorosára, az áram ára pedig a tíz-tizenkétszeresére nőtt, ami a sütőipari vállalkozások számára jelentős önköltség-növekedést okozott, amit most tovább kell hárítaniuk a vásárókra. Felmérésük szerint a magyar kenyér – a környező országokéhoz viszonyítva – még így is 73 százalékos áron áll.

Septe József arra is felhívta a figyelmet, hogy a multinacionális láncok hosszú időn át jelentősen lenyomták a sütőipari termékek árát, és emiatt a hazai sütőipar épphogy csak létezni tudott. Hozzátette: további alapanyagár-emelkedések jönnek, ráadásul a 480 forintos kedvezményes tankolásból is kiestek a vállalkozások, következésképp tovább nő a sütőipari vállalkozások önköltsége, amit még kénytelenek lesznek beépíteni az áraikba.

A pékszövetség elnöke nem kívánt jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mennyibe fog kerülni egy hónap múlt egy kiló fehér búzakenyér Magyarországon. Mint mondta, ezt korrekt módon csak az alapanyag- és energiaköltségek ismeretében lehetne kiszámolni.

Septe József azokról a panaszokról, hogy sok helyen nem kapni fél vagy negyed kiló kenyeret, azt mondta: az erre vonatkozó szabályokat nem a sütőipari vállalkozások hozzák, de szükség lehet a változtatásra, mert nem mindenki fog tudni kifizetni már egy kiló kenyeret.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×