Nem túlzottan kedvezőek a várakozások sem a világgazdaságban, sem az európai gazdaságban. Az Egyesült Államokban csökkent a gazdaság növekedése, lényegében technikai recesszió van, és 2023-ra is egyre nagyobb a recesszió veszélye – fejtette ki Csányi Sándor, kiemelve, hogy az egy éven belüli recesszió valószínűségének az alakulása – felmérések szerint – a korábbi átlagos 10 százalék helyett 50 százalék. „Tehát majdnem biztos az, hogy a világon, Európában és nyilvánvalóan Magyarországon is recesszió várható” – fogalmazott.

Az OTP elnök-vezérigazgatója az inflációt nevezte a legnagyobb problémának, ami már a Covid után jelentkezett. Ezt tetézte a háború: magasak a nyersanyag- és az élelmiszerárak. Ami viszont kedvező jel, ha megnézzük a különböző globális indexeket, hogy bár még magasan állnak, de szinte minden területen csökkentek a nyersanyagárak a harmadik negyedév végén – jegyezte meg Csányi Sándor.

Emlékeztetett, a magyar gazdaság energiaigénye nagyon magas, hasonlóan a betelepülő új beruházások, akkumulátorgyárak igényeihez. Kedvezőtlenek nevezte, hogy a magyar ingatlanok energiahatékonysága rendkívül rossz; mint fogalmazott, kimegy az épületekből a drágán vásárolt meleg.

Csányi Sándor arra is kitér, hogy a teljes energiamix 34 százaléka földgáz, aminek döntő része Oroszországból jön, és ha meg is oldódik az LNG szállítása, az soha nem lesz olyan olcsó, mint a vezetékes gáz. Magyarán,

ha nem áll helyre a régi gázszállítási gyakorlat, Magyarország, Európa veszíteni fog, versenyképessége csökkenni fog.

Az OTP elnök-vezérigazgatója azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nagyon nagy szüksége lenne az uniós források megszerzésére. „Bízom benne, hogy hozzáférünk majd a kohéziós, illetve az év végig megkötött szerződés alapján legalább a helyreállítási források egy részéhez is” – fogalmazott Csányi Sándor, aki szerint nagyon nagy probléma lenne, ha ez nem történne meg, hiszen az:

• csökkentené az ország gazdasági növekedését, legalább fél százalékkal,
• még rosszabb, hogy a CDS-felárak is növekednének, ami további leértékelődési nyomást helyezne a forintra.

Az elmúlt hét évben csaknem 57 milliárd euró uniós forrás érkezett Magyarországra, ami a GDP 4-4,5 százaléka – emlékeztetett az OTP elnök-vezérigazgatója.